Változnak a szabályok a tanya építése és bővítése tekintetében is, illetve módosítások jönnek a mezőgazdasági területen építendő lakóépület kapcsán is.

A legfontosabbak a TÉKA rendeletből

A törvényi szintű szabályozást a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény adja, a részletszabályok legnagyobb részét pedig az eddigi OTÉK-ot felváltó TÉKA rendelet biztosítja majd.

[280/2024. Korm. rendelet]

Néhány fontos változást kiemelve:

• Ösztönzi a természetes építőanyagok alkalmazását a telek beépíthetőségének megnövelésével: ha az épület vagy a bővítmény tartószerkezete kizárólag természetes építési anyagból készül (pl. földből, sárból, agyagból, vályogból), akkor a beépíthetőség maximuma 1,2 szorzóval növelhető új lakó- és szálláshely épület építése és meglévő épület bővítése esetében,
• A telkek elaprózódásának megakadályozása érdekében kertvárosias és falusias lakóterületen előírja a legkisebb kialakítható telekméretet.
• A csapadékvíz elvezetése helyett annak elszivárogtatással vagy tárolással történő, telken való megtartását írja elő a vízvisszatartás és az öntözés érdekében. Ez alapján a telekről már csak az ott nem tartható csapadékvíz vezethető el.
• A napelemek és napkollektorok, valamint egyéb korszerű épületgépészeti berendezések elhelyezésénél a településképileg megfelelő és a közösségi együttélést elősegítő megoldásokat írja elő.
• Észszerűsíti a parkolóhelyek elhelyezésének szabályait és a kialakítandó parkolóhelyek számát egyes esetekben csökkenti. A parkolóhely számának általános meghatározása azonban továbbra is önkormányzati hatáskörben marad.

Beépíthetőségi szabályok a mezőgazdasági területeken

A mezőgazdasági terület a földhasználat módja és természetbeni állapota figyelembevételével lehet kertes, általános vagy tájgazdálkodási mezőgazdasági terület.

Mit lehet építeni ilyen területen? Amennyiben a helyi építési szabályzat szigorúbb előírást nem tartalmaz, úgy

a) a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,

b) a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy gazdasági épület és egy pince helyezhető el,

c) az 1500 m2-t meghaladó területű telken főszabály szerint a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épületek, a mezőgazdasággal összefüggő lakó vagy szállásjellegű épületek és pince helyezhetők el.

A TÉKA rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy általános vagy kertes mezőgazdasági területen legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű lakóépületet létesítsenek. Erre akkor nyílhat lehetőség, ha a telek a kertes mezőgazdasági területen az 1 hektárt, míg általános mezőgazdasági területen a 2 hektárt meghaladja és rendelkezik a megfelelő közművesítettséggel.

[280/2024. Korm. rendelet 34. § (8) és (9) bek.]

A tanyára vonatkozó szabályok

A tanya fogalma javarészt változatlanul maradt az eddig szabályozáshoz képest:

Tanyának minősül

• az a külterületen fekvő földrészlet,
• amely legalább 1500 m2, legfeljebb 10 000 m2 nagyságú,
• a földrészleten növénytermesztést és állattenyésztést, valamint ezekkel kapcsolatos terménytárolást, termény- vagy termékfeldolgozást végeznek,
• és a földrészleten van ezt szolgáló gazdasági épület, épületcsoport, valamint lakóépület.

Új feltétel viszont, hogy csak akkor minősülhet egy ingatlan tanyának, ha a helyi építési szabályzat szabályozási tervi mellékletében a területet általános vagy kertes mezőgazdasági tanyaterület övezetként vagy a tanyát övezeti szabályozási elemként feltüntették.

Tanya esetében a maximális beépítettség legfeljebb 30% lehet, a lakóépület nagyságára pedig további szabályok vonatkoznak. Szintén friss szabály, hogy új tanyát már nem lehet létesíteni országos jelentőségű védett természeti területen.

[280/2024. Korm. rendelet 36. §]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára