Az óvatosság uralkodott el az agrárpiacokon

Forrás: Getty Images
Enyhén emelkedett a Takarék AgrárTrend Index, az adatok felévételekor készült interjúkból pedig az derül ki, hogy a piaci szereplőket az áralkuk, az időjárás, és az élelmiszerárstop hatásai foglalkoztatják.

Már két teljes évet vizsgált a Takarék AgrárTrend Index egy jellegzetes, enyhén emelkedő tendenciát rajzol ki – mondta a tavalyi utolsó negyedéves interjúk alapján készült indexet bemutatva Hollósi Dávid, Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari ügyvezető igazgatója. Az index értéke 2021 negyedik negyedévében a 48 pontos skálán 31,7 pontra nőtt, ez pedig 0,3 pontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest, de nem éri el az egyensúlyi növekedési állapotnak tekintett 35 pontot.

Utóbbi oka elsősorban az állati termékpályákon működő vállalkozások kilátásaiban keresendő, amelyek lejjebb húzzák az indexet. Hollósi Dávid elmondta, hogy az ügyfeleik körében készített interjúkból mindegyik negyedévben kiviláglott, melyek a kulcsszavak; a tavalyi utolsó negyedévben ebből a szempontból az volt kiolvasható, hogy a piaci szereplőket az óvatosság jellemzi, leginkább pedig az áralkuk, valamint az időjárás, és a klímaváltozás hatásai foglalkoztatják. Ezek a témakörök pedig – a kormány januári bejelentése után – kiegészültek az élelmiszerárstoppal.

Az egyes termékpályákról szólva Hollósi Dávid elmondta, hogy amagyar agrárium legnagyobb kibocsátóiként a szántóföldi növénytermesztők továbbra is pozitív eredményre évre számítanak, bár a kukorica termésátlaga, és össztermése elmaradt a szokásostól, és a műtrágyaárak is magasba szöktek.

A gazdálkodók reményei szerint maradnak a magas terményárak, így az emelkedő önköltség ellenére is jövedelmező maradhat a termelésük.

Azok az élelmiszeripari alágazatok viszont, amelyek a szántóföldi növényeket használják fel, 2022 első félévében próbálják meg érvényesíteni átadási áraikban a megnövekedett alapanyagköltségiet. Ennek első eredményei – az élelmiszerárstoppal érintett termékeken kívül – az első negyedév végére várhatóak.

Az állati termékeket előállító termékpályák közül a baromfiágazatot érzékenyen érintette a hazai és európai madárinfluenza-járvány, hiszen közel 2,5 millió baromfit kellett leölni. Az átadási árak ugyan magasan az előző évi átlag felett vannak, a megdrágult takarmányköltségek pedig a február végi élelmiszeripari- és fogyasztói árakban jelenhetnek meg.

A sertéstartóknál az átvételi árak továbbra sem mozdultak el érdemben felfelé, egyedül a malacnál látszik némi drágulás. Az afrikai sertéspestis olaszországi megjelenése viszont tovább nehezíti az ágazati szereplők helyzetét. A tojásnál szintén emelkedtek a termelői árak, viszont a madárinfluenza itt is érezteti hatását, az állatállomány egy részét le kell vágni.

A tejtermelésben egyensúlyi állapot van – mondta Hollósi Dávid. Az adatok szerint ez az ágazat viseli a legjobban a változásokat, a 2016-os válság óta tartósan stabil pályán van. Ez annak is köszönhető, hogy a tejtermelés nagy része vegyes üzemi gazdálkodásból származik, ahol a tehenészet számára szükséges takarmányt a gazdaságok maguk termelik. Ezt az egyensúlyi állapotot megbillentheti az inputanyagok árának emelkedése, és árnyalja ezt a képet a 2,8 százalékos UHT-tejre bevezetett élelmiszerárstop is. A húsmarha-tenyésztők várakozásaiban nincs érdemi változás, az idei évnek is pozitív kilátásokkal vágnak neki.

A kertészet érzelmileg nagyon fontos ágazata a magyar élelmiszergazdaságnak, és a nagy hozzáadott érték miatt érdemes fejleszteni. Itt az időjárás és a klímaváltozás a kulcsszavak, ami az utóbbi években a kajszit ért fagykárokat ismerve nem is meglepő.

A másik kulcskérdés a munkaerő elérhetősége, amiben nem történt érdemi javulás.

Ezzel együtt a kertészeti termékpályákon – tekintve, hogy szezonális termékeket állítanak elő – a negyedik negyedévben már nem következett be számottevő változás. A klímaváltozás hatásait elsősorban a gyümölcstermesztők, másodsorban a szántóföldi zöldségtermesztők érzik meg. Az energiaárak drasztikus növekedése a zöldség-gyümölcs feldolgozókra hat kedvezőtlenül. Összességében termékenként eltérő mértékben ugyan, de 30-60 százalékkal emelkedett az önköltség. Ezt teljes mértékben nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban, ezért a termelés és a feldolgozás jövedelme fog csökkenni.

A szőlő-bor termékpálya szépen talpraállt a Covid-válságból, az árak némileg emelkedtek, és pörög az export is – mondta Hollósi Dávid. A járvány enyhülése, a tavaszi–nyári élénkülő forgalom, a beinduló HoReCa-szektor és a vendéglátóipar szintén keresletnövekedést hozhat, ezzel együtt várhatóan árnövekedést is.

Az élelmiszerárstop azt jelenti, hogy az érintett termékeket – a csirkemellet, a csirkefarhátat, a sertéscombot, a 2,8 százalékos UHT-tehéntejet, a búza finomlisztet és a napraforgó étolajat – az október 15-ei árszinten lehet árusítani – mondta Héjja Csaba, a bank elemzője. Vagyis az érintett termékek nem lehetnek ennél drágábbak, viszont akciós áron meghirdethetők. Utóbbira sor is kerül szerinte, mégpedig hazai árukból.

Jellemző, hogy a sertéshúsárak – amelyek körében az árstop hatálya alá került sertéscomb irányadó szokott lenni – a 2019 januári szinten vannak, a takarmányárak viszont 30 százalékkal magasabbak. A lisztnél ugyanebben az összehasonlításban az figyelhető meg, hogy a feldolgozói átadási és a kiskereskedelmi ár is mintegy 40 százalékkal emelkedett a három évvel ezelőtti szinthez képest, míg a búza ára 65 százalékkal lett magasabb.

Az árstop hatásainak megítélésekor fontos tudni, hogy élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom évi 3500 milliárd forint körül alakul, amiből az érintett termékek– 2020 novembere és 21 októbere közötti adatok alapján– 134 milliárd forintot tesznek ki, az élelmiszerárstop pedig csupán három hónapig tart. Ugyancsak jól érzékelteti a kiskereskedelemre gyakorolt hatást, hogy

100 forint bolti vásárlás profitjából 48 forint érkezik a kis- és nagykereskedőkhöz, vagyis – szól a konklúzió – a kiskereskedelem az árrés csökkenését el fogja bírni.

Ráadásul forgalomnövekedésre is számíthatnak, hiszen az szja-visszatérítés, a SZÉP-kártyák használata, valamint a 13. havi nyugdíj többletforgalmat generál. Héjja Csaba azt is elmondta, hogy importdömpinget nem valószínűsít. (Mint azt az Agrokép megírta, a CBA egyes üzleteiben megjelent a spanyol sertéshús.)