A spanyol Inprovo és a francia Snipo ágazati szervezetekkel konzorciumban nyert európai uniós támogatást a Baromfi Termék Tanács. A 80 százalékos támogatásintenzitású, hároméves projekt keretében 450 ezer euró érkezik az EU-tól. Mindhárom országban célja a kommunikációnak, hogy bemutassa az európai termelési rendszert – amelyik a legszigorúbb a világon – egyben tudatosítsa a fogyasztókkal, hogy ennek élelmiszerbiztonsági szempontból milyen előnyei vannak – mondta Soós Mihály, a kampányt szervező Inno-Food Marketing Kft. ügyvezetője. Bemutatják a tojástermelés állategészségügyi és állatjóléti követelményeit, megfelelését a fenntarthatósági szempontoknak, valamint konyhai felhasználását.

A szervezők reményei szerint a kampány segíti a tojástermelés versenyképességének javulását, és a fogyasztás növelését. Utóbbiról Soós megjegyezte, hogy nem cél a túlfogyasztás ösztönzése, csupán a táplálkozási ajánlásoknak megfelelő mennyiség elérése. A Tojáskihívás címmel január 1-jén indult kampány a gyermekes családokat, a gyermektelen fiatal háztartásokat, valamint a Z- és az Y-generáció tagjait célozza.

A világ tojástermelése az 1960-as 228 millióról 2021-re 1,633 millió darabra emelkedett, jelenleg pedig a teljes termelés 40 százalékát Kína adja – adott kis világpiaci kitekintést Sütő Zoltán, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) elnöke.

majd tíz évvel később ez 16,43 kilóra csökkent, amivel az ország az ötödik helyre csúszott vissza. A lejtmenet nem állt meg, 2013-ban Magyarország már nem került be a rangsorolt első tizenkét ország közé. A tojás természetes, teljes biológiai értékű táplálék, ráadásul elérhető árú, ezért jó lenne, ha a jelenlegi 236 darabos fejenkénti éves fogyasztás visszatérne a korábbi 300 darab körüli szintre.

Örvendetes fejlemény, hogy nő a hazai ellátottság, szorul vissza az import – mondta el Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke. Mindezt pedig akkor érték el, amikor számos kihívásnak kellett és kell megfelelnie a tojáságazatnak. A szövetség alelnöke ezek közül kiemelte a madárinfluenzát, az ellátási láncoknak a Covid-19 által előidézett megszakadását, az orosz-ukrán háborút, illetve a tavalyi aszályt. Ezek következtében például

egy átlagos tojótelepi beruházás költségei 40-50 százalékkal emelkedtek, gondok voltak a takarmány-alapanyagok elérhetőségével, megemelkedtek az energiaárak.

Áprilistól az EU megadta a lehetőséget a vámmentes importra Ukrajnából, aminek következtében uniós szinten 700 százalékkal megemelkedett a tojásbehozatal. A vámmentes kereskedelem a jövőben is nagy kihívást jelent, ugyanis Magyarország ugyan saját hatáskörben meghosszabbította a behozatali tilalmat, az uniós országok zömébe eljut az ukrán tojás, és nyomja a piacot. Az infláció elleni küzdelem szintén hatással lesz a tojáságazatra, az árstop után a szabályozott árazáson keresztül. Fontos lenne az árstabilitás megteremtése, amire Pákozd szerint lesz kormányzati szándék is. A tojáspiacon a rövid távú, egy- legfeljebb kéthónapos ármegállapodások a jellemzőek, szemben a Nyugat-Európában szokásos egyéves szerződésekkel.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy milyen hatása lesz az állatjóléti feltételek szigorodásának, mikor lesznek elérhetőek az uniós támogatások, valamint a beruházások megtérülnek-e. Pákozd szerint ugyanis a beruházási költségek drágulása nincs benne a termék árában.