Becslések szerint a hazai haltermelők a karácsonyi időszakban értékesítik a teljes éves eladott mennyiség mintegy 40 százalékát, egyes nagy piaci szereplők esetében pedig akár az éves forgalom 60-70 százaléka is karácsonykor kerül a fogyasztókhoz – mondta sajtótájékoztatóján Nagy István agrárminiszter. Ezek az arányszámok ugyan jól mutatnak, de a bázis nagyon alacsony: európai összevetésben a magyarok halfogyasztása jóval elmarad az európai átlagtól. A célirányos promóciónak köszönhetően ugyanakkor egyre több halat esznek a magyarok: míg 2013-ban a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) indulásakor a 5,4 kilogramm volt az egy főre jutó halfogyasztás, ez 2021-re 6,5 kilóra növekedett – érzékeltette a növekvő trendet a Világgazdaság tudósítása szerint.
Továbbra is a ponty a meghatározó faj a termelésben és a fogyasztásban egyaránt, míg a második helyet az afrikai harcsa foglalja el. A hazai haltermelés szerkezetében egyértelmű tendencia az intenzív haltermelés gyors előretörése – mondta a miniszter. Míg 2013-ban ennek részaránya az étkezési célú haltermelésben 15 százalék volt, mára már eléri a 24 százalékot. Az intenzív akvakultúrás üzemekben termelt étkezési hal 94 százalékát az afrikai harcsa teszi ki, amelynek termelése 2013 óta a duplájára, 4108 tonnára növekedett. Ezzel Magyarország az Európai Unió legnagyobb afrikaiharcsa-termelője – dimenzionálta ezt a mennyiséget Nagy István. A miniszter arról is beszélt, hogy a hazai termelésű halak mellett döntő fogyasztók a többezer család megélhetését biztosító halászati és akvakultúra ágazat fennmaradása mellett a környezet védelmét is támogatják, hiszen
Hogy a hazai halfogyasztás növelését elérjék, jelentős támogatásban részesül a magyarországi halászati és akvakultúra ágazat –mondta a miniszter. A 2013-2020 közötti időszakban a MAHOP keretében a halfogyasztás népszerűsítését szolgáló „Kapj rá!” kampányra 960 millió forint jutott, míg a most induló operatív programban a halmarketing forráskerete újabb 700 millió forint. Ezt jól kiegészíti a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) által indított „halpéntek” program, amelynek célja, hogy a magyar fogyasztók étrendjében legalább heti egyszer szerepel a hal. Az agrártárca célja, hogy minden településen hozzá lehessen jutni friss halhoz. A miniszter szerint ugyanis, ahol erre megvannak a lehetőségek, ott kiugró a fogyasztás is:
Segíti a hazai haltermelés hírnevének növelését az is, hogy 2020-ban és 2021-ben négy magyar hal, a Szilvásváradi pisztráng, az Akasztói sziki ponty, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty kapott uniós oltalmat, idén pedig a Balatoni hal önálló brandként jelent meg.
Idén elfogadták a 2030-ig szóló Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Tervet, amely 2030-ig fogalmazza meg az ágazat fejlesztését célzó feladatokat. A terv szerint növelni fogják a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejlesztik a technológiát, a feldolgozást, és bővítik a haltermékek kínálatát.
A cél az, hogy a halételek az ünnepi időszak elmúltával is többször kerüljenek asztalra – mondta az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője. Az ágazatnak ugyanis az egész évre elnyújtott fogyasztás hosszabb távú kiszámíthatóságot jelentene, másrészt pedig a halhús egészségre gyakorolt pozitív hatása is jobban tudna érvényesülni.
Önkéntesen korlátozták az exportot, így pontyból és harcsából termeltek annyit a magyar haltermelők, hogy elegendő legyen a karácsonyi időszakban megnövekedett igények kielégítésére – mondta Németh István, a Ma-Hal elnöke. Az étkezési mennyiség mellett a horgászok igényeit is kielégítették, ötezer tonna hal horgásztavakba telepítésével. A szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a halászat korábban sem volt kimagasló jövedelmezőségű ágazat, idén azonban ez a 4 százalék eredménytartalom is erodálódott.
