A magyar tejtermelés évtizedes növekedésen van túl, két-három éven át 2 milliárd kilogramm fölötti mennyiségű nyers tejet termelt, a tízéves növekedési időszakban pedig több mint 23 százalékkal bővült – jelezte az alaphelyzetet a Feldman Zsoltnak, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárának címzett levelében a Tej Terméktanács. Ezt a növekedési időszakot törte meg a hazai tejágazaton is végigsöprő, a Coviddal kezdődő, az orosz–ukrán válsággal és a történelmi aszállyal folytatódó rendkívüli piaci turbulencia – fogalmaztak a Világgazdaság írása szerint. Az idei év elején már látszódott, hogy visszarendeződés következik, ez utóbbi folyamat azonban – az infláció és az európai tejfelesleg következtében – mára nehéz helyzetbe sodorta a hazai tejtermelőket.

A terméktanács szerint ezt a rendkívül szorult helyzetet több adat is bizonyítja. Így például

vagyis a leépülés üteme inkább erősödik, mint mérséklődik. A tehénállományra vetítve ez két év alatt 8 ezer, egy év alatt pedig 4 ezer tejelő tehén elvesztését jelenti.

A termelők lemorzsolódását jelzi, hogy az elmúlt három évben 250 tejtermelő lépett ki a Tej Terméktanácsból, mert befejezte a tejtermelést. Ezek zömében kistermelők voltak, de több jelentős vállalkozás is van a tejtermelő tevékenységet megszüntetők között.

A tejárak esése az európai, a spot- és hazai piacon is folyamatos, az EU27 átlagára két év folyamatos emelkedést követően január óta lejtmenetben van. Az Európai Bizottság becslése szerint júniusban újabb 2,5 százalékos mérséklődést hozott, ezzel az átlagár már 9 százalékkal az egy évvel korábbi ár alá süllyedt, január óta pedig már 20 százalékot esett.

A hazai felvásárlási ár – az uniós átlagot meghaladva – júniusban újabb 6 százalékos csökkenés után 161,96 forintra esett vissza, amely már csak alig 1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi árnál, a 2023. januári rekordártól pedig 28 százalékkal marad el. A tejtermelők beszámolói alapján az árcsökkenés júliusban sem állt meg. A nyers tej kiviteli ára ennél is nagyobbat esett: tavaly októbertől idén áprilisig 54 százalékot. Az uniós bővüléssel ellentétben pedig a hazai felvásárolt nyers tej mennyisége az idei első fél évben éves összevetésben 4 százalékkal csökkent.

A terméktanácsi adatszolgáltatási rendszer az első fél évben nagy belföldi feldolgozói értékesítéscsökkenést mért: éves bázison a vaj és vajkészítmény 15, a sajt és a túró összesen 21, a rögös túró 32, a trappista sajt 22, az ízesített tejitalok mennyisége pedig 17 százalékkal esett vissza. Eközben – a 30. hétig – a tejfeldolgozók átadási árainak csökkenése a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tej esetében 33, a 1,5 százalékos UHT-tejnél 31, a tehéntúrónál 15, a vajnál 37, a vajkrémnél 14, a tejfölnél 20, a kiskerláncok hónapokig tartó árháborújának kulcsszereplőjeként szereplő trappista sajtnál 32, a joghurtnál 17, az ömlesztett sajtoknál pedig 21 százalékos volt.

A terméktanács előrejelzése szerint az átadói árak csökkenése további nyerstejár-csökkenést vetíthet előre. A tejtermelőkkel egyeztetve azt látják, hogy a növénytermesztéssel is foglalkozó gazdaságok rendkívüli veszteségektől tartanak, mivel a termeléshez felhasznált inputjaik magas áron kerültek be, a terményeket viszont nyomott áron értékesítették, illetve értékesítik. A tejtermelők jelentős része legalább szeptemberig, de akár decemberig is a tavalyi rekordmagas áron lekötött kukoricát, napraforgót, búzát, szóját, silót, roppantott nedves kukoricát eteti. Az ipari melléktermékek is drágák maradtak, mivel ott is még a tavalyi drága alapanyagot dolgozzák fel, illetve sok gazdaság „beleragadt” a magas áron megkötött energiaszerződésekbe. Egyes takarmánytípusok ára ugyan némileg csökkent, de még mindig jóval a két évvel ezelőtti szint fölötti az ár. Az üzemanyag ára folyamatosan másfélszerese az elmúlt évinek. Pluszköltség a termelők számára az aflatoxin is.

A tejtermelők azt is jelezték, hogy egyre többel tartoznak a beszállítóiknak, és csak a jó üzleti kapcsolat miatt kerülhető el a konfliktus, mert a bankoknál lévő rövid távú keret véges, illetve ennek a finanszírozása a magas kamat következtében meglehetősen drága.

Számos tejtermelő kényszerült úgy dönteni, hogy tejpiaci gondok miatt nem kezd bele az állattartó telepi pályázatának megvalósításba. A tejtermelők várják a korábban bejelentett ágazatspecifikus forgóeszközhitel-programok indulását is, megfelelő kamattámogatás mellett.

A termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatása tavalyi átváltási árfolyamához figyelembe vett 2022. szeptember 30-i EKB-árfolyam szerint egy euró 422,18 forint volt. Az MNB előrejelzései szerint az árfolyam jövő nyárig 380 forint körül alakul, a szélső értékeket pedig 360–400 forintban határozták meg. Ennek alapján bizonyos, hogy a tavaly őszi támogatásokhoz képest a tejtermelők forintban kisebb termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás-támogatásra számíthatnak, azaz idén ez a jogcím nem kompenzálja majd az átmeneti nemzeti tejtámogatás esetleges ismételt kiesését.

Az átmeneti nemzeti tejtámogatásnak eddig a 2007. március 31-i tejkvóta volt az alapja. Idéntől a 2018. évi, a KSH által megállapított országos átlagos tejhozam és a 2018. évben termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatásra bejelentett tehénlétszám alapján folytatódhat ez a nemzeti forrásból finanszírozott jogcím. A fajlagos összegek és a tényleges éves keretek a hazai költségvetés függvényében alakulnak. A terméktanács kéri a minisztériumot, hogy a 2022. évi történelmi bázis után fizesse ki a tavalyi támogatást. Ez a tejtermelő gazdaságok számára egyszerűen csak a túlélést jelenthetné. A terméktanács ismeretei szerint a végső kifizetési határidő 2023. október 15., amikor a tagállam még uniós szankció nélkül fizethet 2022. évi átmeneti nemzeti támogatást.