Közel 630 millió forint pályázati forrásból valósított meg egy projektet a Debreceni Egyetem, amely során az egyetem kutatói a mikrobiom speciális vizsgálatait és kutatását végezték el haszonállatokon, a kutatásban az egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kara, illetve az általános orvostudományi kar vett részt. A kutatás időszakában a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar által nagy mennyiségben termelt melléktermékek – paprika-, paradicsom-, meggy és szőlő passzírmaradványok – további feldolgozásával magas hatóanyag tartalmú, bioaktív komponensekben gazdag takarmány adalékokat állítottak elő.

Ezek az élelmiszeripari melléktermékek nagy mennyiségű, igen értékes bioaktív elemeket – karotinoidok, antociánok, flavonoidok, likopin – tartalmaznak, amelyeknek jótékony élettani, immunrendszert erősítő, antioxidáns, antibakteriális, antiallergén, rákellenes hatása van. Egy részüket az állati szervezet nem képes előállítani, tehát a táplálékkal együtt kell felvenni – ismertették, hozzátéve, hogy e passzírmaradványok ugyancsak gazdagok a vastagbél mikrobiális flórájának kialakításában fontos összetevőkben is.

A programban a kutatók átfogóan tanulmányozták a kísérleti állatcsoportok – broiler csirke, sertés, ponty – élettani paramétereit, és a bélsárminták metagenomikai jellemzőit. Ezek alapján javaslatot tudnak tenni arra, hogy milyen paramétereket kell mérni az állatok véréből és bélsármintáiból, amelyek jól mutatják a szervezet egészségi állapotát. Ezen felül mérési eljárást tudnak javasolni, amely akkreditálható lesz a mérő laboratóriumok számára. Az eredmények azt mutatják, hogy ki lehet dolgozni egy olyan monitoring rendszert, amely jól alkalmazható a nagyüzemi állattartás során az egyes állatcsoportok egészségi állapotának felmérésére.

amivel minimálisra lehet csökkenteni az antibiotikum használatot, de akár teljesen antibiotikum-mentesen is fel lehet nevelni nagyüzemi körülmények között az állatokat – ismertette az egyetem.