Az elmúlt időszakban kiírt állattenyésztési ágazatok fejlesztésére szóló pályázaton a nyúlágazat sikerrel szerepelt, 18 pályázatot nyújtottak be közel 3 milliárd forint értékben. Talán még fontosabb, hogy az élelmiszer-feldolgozási felhívásra is 4 nyúlágazati pályázat érkezett, itt körülbelül 500 millió forint értékben valósul meg fejlesztés – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon.
Az élelmiszer-sokféleség gazdasági érték, hiszen az alap termékpályák hatékonyságnövelése mellett fontos figyelni a kiságazatokra, amelyek a sok lábon állás biztonságát adják. Emellett érték társadalmi szempontból is, hiszen az egészséges táplálkozásunk egyik alapja az, hogy minél többféle, egészséges terméket fogyasszunk – mondta a helyettes államtitkár. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a 2020. évi kormánydöntés alapján a Megújuló vidék, megújuló agrárium program indulásával az EU-s források megsokszorozására nyílt lehetőség. Ez azt jelenti, hogy 2021-2022-ben ugyanannyi pénzt fordíthatunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére mint az előző 7 évben. Ebben a helyzetben könnyebb a szakpolitikának meghatározni a fejlesztési irányokat és biztosítani a forrásokat – fejtette ki.
A magyar nyúlhús kiváló, nemzetközi szinten elismert termék, hiszen több mint 95 százalékban exportáljuk – hangsúlyozta. A legfontosabb feladat az, hogy mindezt a hazai fogyasztók számára is elérhetővé tegyük. Jó, ha külföldön jól szereplünk, de még jobb, ha a magyar közönség is megismeri és kedveli is a nyúlhúst. A hazai fogyasztásösztönzés területén sikerült eddig is eredményeket elérni, hiszen szinte már minden hazai áruházlánc polcán megtalálhatóak a konyhakész termékek – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Van azonban még hova fejlődni, különösen ha a fogyasztási adatokat nézzük. Az európai átlag fejenként és évente 2 kilogramm a magyar pedig ennek mindössze a tizede. Mint mondta, ez a rendezvény, valamint az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködése jó garancia ara, hogy a nemzetközi fogyasztást elérhessük. A fejlesztési források megvannak, az akarat, a szakértelem és az együttműködés is rendelkezésre áll, úgyhogy az elkövetkezendő években már csak a munka áll előttünk – zárta gondolatait Juhász Anikó.
Német Zoltán, az Állatorvostudományi Egyetem szakembere kitért arra, hogy a nyúlhús amellett, hogy finom, nagyon egészséges is, a XXI. század fehérjeforrása. Napjainkban 4-4,5 millió vágónyulat állítanak elő Magyarországon, amellyel a világ élvonalába tartozunk. A nyulat szója nélkül elő lehet állítani – emelte ki a szakember.
Jelenleg az országban 103-105 ezer anyanyúl termel folyamatosan, amelynek húsát értékesítik a fogyasztók felé. Hat elismert tenyésztő szervezet által, fajtánként meghatározva termelik a vágónyulat, amelyből egy őshonos állatfajta: a magyar óriás nyúl – mondta Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, aki azt is elmondta, hogy a megtermelt húsmennyiséget 99 százalékban Magyarországon dolgozzák fel.
