Már megközelíthették a csúcsot a bolti tojásárak

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A termelői önköltségnövekedést még nem tükrözik teljes mértékben a fogyasztói árak, de további jelentősebb bolti áremelkedés nem várható, a kiskereskedői árrésben még vannak tartalékok – derül ki Pákozd Gergely tojástermelő, a Magyar Tojásszövetség alelnökének helyzetelemzéséből.

A tojástermelés helyzetét alapvetően határozza meg, hogy a tojás önköltségének közel 70 százalékát adja a takarmányköltség, ezen belül is igen jelentős a kukorica, a búza, illetve a napraforgó aránya. Ezek ára minimum megduplázódott az elmúlt időszakban, de például a napraforgónál ennél is nagyobb arányú az áremelkedés – mondta a VG-nek Pákozd Gergely, a Magyar Tojásszövetség alelnöke. Már látszanak az adatok az aratásból is, amelyek drámaiak, tehát

nem csupán magas terményárak várhatóak, hanem elkerülhetetlen lesz az import.

Annak az ára ugyanakkor nagy kérdés, amit már az euró, illetve főleg a dollárárfolyam határoz meg – tette hozzá.

Így hiába is látnánk, hogy a külpiacokon nincsenek akkora mozgások a takarmányárakban, a romló forint miatt ez itthon nem érződik. A tojástermelők ugyanis jellemzően a belföldi piacra termelnek, és az árbevételük forintban keletkezik. Az árfolyammal kapcslatban azt is megjegyezte, hogy hiába látunk esetleg stabilizálódást a külpiac tojásárakban, az import sem tud megindulni a folyamatosan romló forint miatt. A Magyar Tojásszövetség szerint ezzel együtt sincs hiány tojásból, és a drágulás ellenére az alapvető élelmiszerek közül még mindig ez az egyik legolcsóbb.

Nehezíti a tojástermelők helyzetét, hogy a technológiai berendezések felújításával, cseréjével, és úgy általában a beruházásokkal kapcsolatos költségszámítások is jellemzően euróban történnek.

Az a beszállító, amelyik árajánlata eddig forintos volt, most már eurósat ad. A nagy gépekre már évek óta nem kapunk forintos árajánlatot, de most már a kisebb, akár 100 ezer forint értékű tételekre is eurós ajánlatok érkeznek
– mondta Pákozd Gergely.

A várakozások is emelik az árakat. Pákozd Gergely szerint sokan előre is hoznak áremeléseket, mert most mindegyik – egyébként jellemzően alacsony profitrátával dolgozó – termelő attól fél, hogy éppen ő lesz az, aki elsőként nem tud majd árat emelni. Mert azzal viszont tisztában van mindenki, hogy egyszer befékez a gazdaság, csökken a fogyasztás, és akkor már nem lehet majd drágábban adni a termékeket.

A fogyasztás szerkezete is átalakul: az éttermek, cukrászdák forgalma le fog csökkenni, így tojást is jóval kevesebbet használnak majd. Ennek egy része átmegy lakossági fogyasztásba, de – ahogyan a Covid-19 járvány miatti lezárások idején az tapasztalható volt – nem az összes, tehát új piacokat is kell keresni.

Eközben az is igaz, hogy a termelői áremelések költségoldalról is indokoltak: Pákozd Gergely arról számolt be, hogy a herceghalmi Pák-To Kft.-nél például

február óta 100 százalékos önköltségemelkedést mértek.

Szerinte körülbelül február-márciusig nem volt indokolt a magas fogyasztói ár, abban az időben a kiskereskedelmi láncok engedhettek volna a magas árrésükből, ehelyett azonban beszállítóik árait nyomták le. (Erről egyébként korábban Szép Imre, a Tojásszövetség akkori elnöke is beszélt.) Ezután indult el a termékdrágulás, és az áruházláncok csak sokára engedtek az áremelési kísérleteknek, így a csomagolóhelyeken és a termelőknél jelentősen csökkent a profit, sőt, a nyári hónapokban sokan veszteséget termeltek. Őszre változott a helyzet, a fogyasztók már magas árakkal találkoznak. Pákozd Gergely úgy véli, további jelentős, néhány forintot meghaladó végfogyasztói áremelés nem várható, a kiskereskedőknek viszont még van lehetőségük szűkíteni árrésüket.

A fogyasztásban már látszik, hogy a prémium kategóriákban, vagyis a valamilyen vitaminnal dúsított, vagy alternatív tartásból származó, L-es tojások forgalma már csökken. Mivel azonban a tojástermelés nem úgy néz ki, hogy befolyásolni lehet a tojás méretét, előfordulhat, hogy felhalmozódnak L-es készletek, akkor pedig annak az ára csökken – vetített előre egy lehetséges forgatókönyvet.

A mélyalmos tojás drágult intenzívebben

Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi átlagára darabonként 39,12 forint volt 2022 első harminckilenc hetében, ami 42,5 százalékkal haladta meg a 2021. év azonos időszakának átlagárát – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ezen belül az M méretosztályú, dobozos tojás csomagolóhelyi ára 41,9 százalékkal 40,57 forintra, az L méretosztályú, dobozos tojásé 40,7 százalékkal 45,6 forintra emelkedett. Az M-es tálcás tojás csomagolóhelyi ára 46,7 százalékkal 36,09 forintra, az L-es tálcás tojásé 43,2 százalékkal 39,9 forintra emelkedett ugyanekkor. Az AKI adatai szerint a mélyalmos étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 42,89 forint volt 2022 első harminckilenc hetében, ami 46,3 százalékkal haladta meg a 2021. év azonos időszakának átlagárát.

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink