A tojástermelés helyzetét alapvetően határozza meg, hogy a tojás önköltségének közel 70 százalékát adja a takarmányköltség, ezen belül is igen jelentős a kukorica, a búza, illetve a napraforgó aránya. Ezek ára minimum megduplázódott az elmúlt időszakban, de például a napraforgónál ennél is nagyobb arányú az áremelkedés – mondta a VG-nek Pákozd Gergely, a Magyar Tojásszövetség alelnöke. Már látszanak az adatok az aratásból is, amelyek drámaiak, tehát

Annak az ára ugyanakkor nagy kérdés, amit már az euró, illetve főleg a dollárárfolyam határoz meg – tette hozzá.

Így hiába is látnánk, hogy a külpiacokon nincsenek akkora mozgások a takarmányárakban, a romló forint miatt ez itthon nem érződik. A tojástermelők ugyanis jellemzően a belföldi piacra termelnek, és az árbevételük forintban keletkezik. Az árfolyammal kapcslatban azt is megjegyezte, hogy hiába látunk esetleg stabilizálódást a külpiac tojásárakban, az import sem tud megindulni a folyamatosan romló forint miatt. A Magyar Tojásszövetség szerint ezzel együtt sincs hiány tojásból, és a drágulás ellenére az alapvető élelmiszerek közül még mindig ez az egyik legolcsóbb.

Nehezíti a tojástermelők helyzetét, hogy a technológiai berendezések felújításával, cseréjével, és úgy általában a beruházásokkal kapcsolatos költségszámítások is jellemzően euróban történnek.

Az a beszállító, amelyik árajánlata eddig forintos volt, most már eurósat ad. A nagy gépekre már évek óta nem kapunk forintos árajánlatot, de most már a kisebb, akár 100 ezer forint értékű tételekre is eurós ajánlatok érkeznek
– mondta Pákozd Gergely.

A várakozások is emelik az árakat. Pákozd Gergely szerint sokan előre is hoznak áremeléseket, mert most mindegyik – egyébként jellemzően alacsony profitrátával dolgozó – termelő attól fél, hogy éppen ő lesz az, aki elsőként nem tud majd árat emelni. Mert azzal viszont tisztában van mindenki, hogy egyszer befékez a gazdaság, csökken a fogyasztás, és akkor már nem lehet majd drágábban adni a termékeket.

A fogyasztás szerkezete is átalakul: az éttermek, cukrászdák forgalma le fog csökkenni, így tojást is jóval kevesebbet használnak majd. Ennek egy része átmegy lakossági fogyasztásba, de – ahogyan a Covid-19 járvány miatti lezárások idején az tapasztalható volt – nem az összes, tehát új piacokat is kell keresni.

Eközben az is igaz, hogy a termelői áremelések költségoldalról is indokoltak: Pákozd Gergely arról számolt be, hogy a herceghalmi Pák-To Kft.-nél például

Szerinte körülbelül február-márciusig nem volt indokolt a magas fogyasztói ár, abban az időben a kiskereskedelmi láncok engedhettek volna a magas árrésükből, ehelyett azonban beszállítóik árait nyomták le. (Erről egyébként korábban Szép Imre, a Tojásszövetség akkori elnöke is beszélt.) Ezután indult el a termékdrágulás, és az áruházláncok csak sokára engedtek az áremelési kísérleteknek, így a csomagolóhelyeken és a termelőknél jelentősen csökkent a profit, sőt, a nyári hónapokban sokan veszteséget termeltek. Őszre változott a helyzet, a fogyasztók már magas árakkal találkoznak. Pákozd Gergely úgy véli, további jelentős, néhány forintot meghaladó végfogyasztói áremelés nem várható, a kiskereskedőknek viszont még van lehetőségük szűkíteni árrésüket.

A fogyasztásban már látszik, hogy a prémium kategóriákban, vagyis a valamilyen vitaminnal dúsított, vagy alternatív tartásból származó, L-es tojások forgalma már csökken. Mivel azonban a tojástermelés nem úgy néz ki, hogy befolyásolni lehet a tojás méretét, előfordulhat, hogy felhalmozódnak L-es készletek, akkor pedig annak az ára csökken – vetített előre egy lehetséges forgatókönyvet.