Augusztus 10-én jelent meg az a rendelet, amelyben az országos főállatorvos visszavonta azon intézkedését, amely szerint Magyarország madárinfluenza szempontjából magas kockázatú területein (vagyis Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) kötelező zártan tartani a baromfikat. A könnyítésre a járványhelyzet kedvező alakulásnak köszönhetően kerülhetett sor, ugyanis a Nébih laboratóriuma 2022. június 9-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban.

Az örvendetes hír azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján felveti a címben jelzett kérdést. Az Állategészségügyi Világszervezet 2005 óta gyűjt adatokat a madárinfluenza-kitörésekről. Ebből a hatalmas adatbázisból felrajzolt egy éven belüli ciklikusságot. Az adatok alapján a szórás szeptemberben a legalacsonyabb, az emelkedés pedig októberben kezdődik, és februárban tetőzik. A mintázaton belül természetesen vannak eltérések, de az eddigi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a hazai járványok is beilleszkednek e ritmusba. Az őszi és év eleji hónapok képezik a leginkább kritikus időszakot nálunk is. Ahogy a Trónok Harca elhíresült mondása üzeni: ’Közeleg a tél (Winter is coming)’. Szóval nagyon fontos hónapok állnak előttünk abból a szempontból, hogy a telepi higiénia szintjét tovább emeljük.

A mögöttünk hagyott járványok bizony nagyon megviselték az ágazatot, különösen a víziszárnyas szektort. A stabilitás visszaszerzése és megtartása egy olyan keresleti jellegű időszakban, mint a mostani, kiemelt stratégiai kérdés.

A lúdtartók száma Magyarországon 2020-ban kevesebb, mint fele volt a 2010. évi számláláskor mértnek (7 ezer, de az 50 egyednél többet tartóké mindössze 336); a kacsa- (14 ezer, de az 50 egyednél többet tartóké mindössze 568) és pulykatartóké (3,3 ezer, de az 50 egyednél többet tartóké mindössze 204) pedig harmadára esett.

Európai körkép

Bár a görbék valóban lefelé mutatnak, idén nyáron is jelen van a betegség kontinensünkön.

Az agrarheute hírei szerint Németországban július végéig 36 kitörést regisztráltak a baromfiállományokban. A vadon élő madarakban Németország 1101 kitörést jelentett az Európai Bizottság állatbetegségekkel foglalkozó információs rendszerének.

Európai szinten 2022 júliusának végéig 1777 HPAI kitörést (highly pathogenic avian influenza virus, azaz „magas patogenitású madárinfluenza-vírus) regisztráltak. Ez derül ki az Európai Bizottság (EB) állatbetegségekkel kapcsolatos információs rendszerének legutóbbi frissítéséből. A kitörések teljes száma 11-gyel nőtt a július 8-án megjelent verzióhoz képest. Az idei év eleje óta 20 európai országban fordult elő egy vagy több kitörés. Júliusban a járványkitörések száma meghaladta a 2021-ben 24 európai állam által az EB részére jelentett 1756 kitörést. Idén Franciaországból érkezett a legtöbb járványkitörésről szól jelzéás az Európai Bizottság felé (1344). A sorban Magyarország (205), Hollandia (43), Németország (36) és Lengyelország (35) következik.

A legfrissebb holland eset

A múlt héten három állomány H5N1-tesztje volt pozitív. Lunterenben egy 5 ezer tojótyúkból álló állomány tesztje lett pozitív múlt vasárnap. Hétfőn 76 ezer tojótyúk H5N1-tesztje lett pozitív egy schore-i farmon. Szerdán pedig Maurikban 24 ezer brojlerre csapott le ugyanaz a madárinfluenza-törzs.

A Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet (WUR) szerint még egy lehetséges eset van Lunterenben, amelyet a csütörtöki bejelentés óta vizsgálnak. Az érintett farm Lunterenben található; és 3 ezer kacsa lehet érintett. Ez gyakorlatilag a holland tojástermelés központja. 10 kilométeres körzetében 235 telepet kell megvizsgálni a hatóságoknak. Az országban 1700 baromfitelep működik.

Ebben a járványban – amely náluk 2021 októberétől datálódik – eddig több mint 3,5 millió állatot pusztítottak el.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ