A farsangi időszakban zajló kampány már a tizedik, amely azért is fontos a magyar sertésszektor számára, mert a hazai piaci szereplők mindegyike számára jót tesz a fogyasztás növekedése. A fogyasztásösztönző kampány egyébként – miközben a sertéságazat közvetlen támogatásra nem számíthat a Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül – Brüsszelben engedélyezett, 100 százalékig magyar költségvetési forrásból finanszírozott – hangsúlyozta Tarpataki Tamás az AM helyettes államtitkára.
A magas takarmány- és energiaárak mellett az is sújtja a sertésszektor szereplőit, hogy nagyon alacsony áron veszik át tőlük termékeiket, miközben a piacot folyamatosan nyomja az európai felesleg – vázolta fel a piaci helyzetet a helyettes államtitkár. Mint mondta, az agrárkormányzat ezért számos formában ad támogatást az ágazatnak. A VG kérdésére részletezve elmondta, hogy
a fogyasztás ösztönzésére 200 millió forintot fordítanak, az állattartó telepek egészségügyi biztonságát szolgáló fejlesztésekre pedig a sertéságazatban 1,6 milliárd forintot fizettek ki. Ezeken felül az állattartó telepek és az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére fordítandó támogatások is érintik az ágazatot – a kis és a nagy állattartókat, valamint a kis- és nagy fel dolgozókat szintén.
A fogyasztásösztönző kampányok eredménye már látszik, hiszen míg 2013-ban, az első kampány évében 24 kilogramm volt Magyarországon az egy főre jutó éves sertéshús-fogyasztás, addig ma már 32-33 kilogramm körül alakul – mondta Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese. A mostani kampány egyébként március elejéig tart, hogy ne „lógjon bele” a nagyböjti időszakba. Ő is beszélt a sertéságazatot érő kihívásokról – a takarmány- és energiadráguláson, valamint a túltelített európai piacon kívül megemlítette az afrikai sertéspestist, valamint a Covid-járványt is – amelyek következtében ma a túlélésért folyik a verseny a sertéspiacon.
Mivel a mangalica is sertés, ezek a hatások ezt a szektort is elérték – mondta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. A jelek szerint azonban válságálló a 9500 tenyészkocával működő ágazat, és stabilizálódott a helyzete, ami főként annak köszönhető, hogy a mangalicahús prémiumtermékként értékesíthető, a termelők pedig alkalmazkodtak a megváltozott piaci körülményekhez. Az ASP miatt elveszett távol-keleti piacok helyett például újakat építettek, és a belföldi értékesítést is erősítették. Tóth Péter hangsúlyozta, hogy a mangalicatenyésztők feladata egyben a génmegőrzés amire tenyészkocánként 300 euró támogatást is igényelhetnek a gazdálkodók, amit eddig 6600 kocára meg is tettek.
