Hosszabb távon Magyarországon folyamatos a sertésállomány csökkenése, utoljára 1946-ban volt olyan alacsony, mint a KSH által mért decemberi, kevesebb mint 2,6 milliós – mondta a Világgazdaságnak Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtanácsosa. Ez éves alapon 6,2 százalékos leépülést jelent, ami némileg magasabb az Európai Unió 5 százalékos átlagánál. A sertésállomány fogyása a nagy sertéstartó tagállamokban, Spanyolországban Németországban és Lengyelországban is jellemző, az előbbi kettőben 3, illetve több mint 9 százalékkal tartottak kevesebb disznót.
Nemcsak a sertések, hanem a hizlalók száma is apad, a KSH szerint tavaly 17 százalékkal lettek kevesebben, de Oláh Endre szerint az kérdés, hogy ez az adat pontosan kiket takar, vagyis milyen sertéslétszámtól számít valaki sertéstartónak. Az elmúlt évek agrárcenzusai ugyanakkor jó kapaszkodót jelentenek a termelői létszám alakulásának vizsgálatában, ezekből pedig az derül ki, hogy tíz év alatt a harmadára, vagyis a 2010-es 147 ezerről 2020-ra 48 ezerre csökkent a legalább egy sertést tartók száma. Azóta ez a szám is jóval alacsonyabb lehet, mert a 2021-ben egész biztosan sokan abbahagyták.
A MOSZ adatai szerint ma már csupán 310-320 olyan telep működik Magyarországon, amelyiken ezer sertésnél többet tartanak, de itt található a teljes állomány 84 százaléka. A 2020-as adatok szerint ötezer disznónál többet 120 telepen hizlaltak, ezeken a helyeken pedig a magyarországi sertésállomány 70 százaléka koncentrálódott.
A főtanácsos úgy vélte,
nem meglepő, hogy a kicsiben termelők folyamatosan hagyják ott a sertéshizlalást, hiszen 2020 májusától 2022 elejéig nagyon nehéz helyzetben volt az ágazat, és ebben az időszakban a termelők többsége jelentős veszteséggel tudott csak túladni a sertéseken.
Amikor 2021 végén a gabonaárak meglódultak, az élő sertés ára kilogrammonként 340-360 forint körül alakult, így ekkor hízósertésenként 10 ezer forintos veszteséggel is lehetett számolni. Mivel több ilyen hónap volt, ez sokakban megszülte azt a döntést, hogy abba kell hagyni a sertéstartást.
A kiszámíthatatlanságból is elegük lehet a termelőknek, mert bár mindig volt egy ciklikusság az árakban, az olyan mértékű kilengéseket, amelyek az elmúlt időszakban jellemezték az ágazatot, már nem tudják tolerálni a hizlalók. Erre példa, hogy 2022 elején még 364 forint volt egy kiló élő sertés felvásárlási ára, most 700 forint fölött van. Viszont aki ezen felbuzdulva most állítana be hízókat a termelésbe, homályba ugrik: nem lehet tudni, hogy néhány hónap múlva mi lesz a takarmányárakkal, a forintárfolyammal és a magyar felvásárlási árakat meghatározó német jegyzéssel – mondta.
A gabonaárak is csökkennek, de mivel 2022 végén magasak voltak az árak, a sertéstartók vagy akkor tároltak be a drága tápból, vagy maguknak termelik meg a gabonát, így logikusan olyan áron állították be a könyvelésbe, amilyenen akkor el tudták volna adni. A MOSZ információi szerint a takarmánykeverők vásároltak az olcsó ukrán gabonából, de náluk is ott van a még magas áron beszerzett készlet, és
A hizlaláshoz szükséges egyéb inputok, így az energia, a munkaerő és a premixek ára sem csökkent, az elmúlt egy-másfél éves időszakban pedig jelentős jelentős veszteségeket szenvedtek a hizlalók, aminek kompenzálásától még messze vannak. Eközben pedig jön a nyomás az árcsökkentésre, mert más állattenyésztési ágazatoknál – köztük legmarkánsabban a tejtermelésben – már lejjebb mentek az árak. Az árhatások elemzésekor Oláh Endre is elmondta, hogy a sertésnél a többi ágazathoz képest fáziskéséssel jelentek meg a magasabb árak.
Miközben a korábbi veszteségeiket próbálják mérsékelni, ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a versenytársakkal, beruházásokra lenne szükség, az ezekhez szükséges likviditásukat viszont az elmúlt időszak veszteségei lenullázták. Nagyban, megfelelő takarmányháttérrel és korszerű technológiával persze van fantázia a sertéstartásban is, amit jelez, hogy a takarmányipari óriás, az UBM Holding beszáll a jelentős sertésintegrációt működtető Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.-be, és két-három éven belül 50 ezer állat tartására alkalmas telepet tervez építeni.
