Egy tartós emelkedő termelési trend tört meg az EU baromfihús piacán 2021-ben, idén pedig az akkori 114 százalékos önellátási szint várhatóan 109-re csökken. Gondolhatnánk, hogy ezek az alacsony százalékos értékek még nem jelentenek gondot egy ekkora szektorban, de a szűkülő termelést okozó tényezők többsége nem rövid távú hatással bír. Ezeket a jeleket pedig komolyan kell venni.
Az elmúlt évi szintet ismétli meg idén is, így stabil marad a belföldi fogyasztás az EU-ban: 2023-ban átlagosan 23,3 kilogramm/fő körül alakul. Az EU csirkehús-exportja azonban tavaly immár harmadik egymást követő évben csökkent. Az első tízhavi adatok szerint mennyiségben 14 százalékkal esett vissza a kivitel. Eközben az Egyesült Királyságba irányuló export 9,5 százalékkal nőni tudott, ami sokat tompít a piacszűkülésen (ezzel együtt -8 százalék). Az import ugyanakkor harmadával nőtt. Viszont, ha az Egyesült Királyságot is figyelembe vesszük, akkor csak ennek felével.
A magas uniós árak hozzásegítették a versenytársakat, például Brazíliát, hogy uniós piaci részesedést szerezzenek meg máshol, különösen Afrikában és Ázsiában. Eközben a rendkívül versenyképes Brazília körülbelül 35 százalékkal több baromfit exportált az EU-ba is 2022-ben, míg Ukrajna, amely az Oroszországgal folytatott háború miatti vámfelfüggesztést élvezi, szintén nagyobb mennyiségben exportált az EU-ba, mint 2021-ben. A tendencia 2023 első felében is folytatódni fog.
A poultryworld.net ír arról, hogy a termeléscsökkenés annak ellenére történt, hogy a baromfit a többi húshoz viszonyított megfizethetősége és kedvező fogyasztói megítélése továbbra is támogatja. Az emelkedő termelési költségek és a magas patogenitású madárinfluenza pusztító hatása viszont súlyos problémákat okozott számos európai országban, különösen Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon.
Ami a csirke felvásárlási árait illeti: a legutóbbi, még 2020 októberében kezdődött emelkedő periódus tavaly májusban véget ért. Azóta inkább stagnálásnak nevezhetjük az áralakulást, ami tavaly szeptember óta lefelé tartó korrekciót mutat. Ez aligha függhet össze mással, mint a harmadik országokból származó import nyomásával. Utóbbi enyhülésére az idén sem számíthatunk.
Forrás: DG Agri
Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
