Bőven jut liba az újbor mellé Márton-napon

Fotó: Török János/Délmagyarország
A tavalyi madárinfluenza-járvány miatti csökkenés után idén nőtt a levágott víziszárnyasok száma, így a Márton-napi lakomák elengedhetetlen kísérőjeként bőségesen elérhető lesz a libacomb – írta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A baromfiágazat az ország legnagyobb termelési értékét produkáló állattenyésztési ágazata, a belföldön eladott húsok 50 százaléka csirke, pulyka, kacsa és liba. A szektor éves szinten 700 ezer tonna hús előállítására képes, ebből 400 ezret a belföldi piacokon értékesítenek. A termékek 80-85 százaléka csirke, és a maradék 15 százalékon osztozik a pulyka és a víziszárnyasok. Az ágazatban több mint 2600 mezőgazdasági termelő és 100 feldolgozó vállalkozás tevékenykedik. A baromfihús a harmadik legnagyobb tétel a magyar agrárium kivitelében. A hazaitól nagyban eltér az exportra kerülő 300 ezer tonna termékszerkezete; az exportnál 35-60 százalék között mozog a csirke, és 40 százalékot tesz ki a pulyka és a víziszárnyasok – foglalta össze az ágazat jelentőségét a NAK.

A tavalyi évben a koronavírus-járvány elhomályosította a Közép-Európát sújtó madárinfluenza visszatértét, és a leölt állatokról szóló híreket. Idén a szigorú állategészségügyi intézkedéseknek, valamint a gazdák erőfeszítéseinek köszönhetően a lúdtermékek termelése nőtt az előző évihez képest, egyes területeken akár 60 százalék feletti mértékben is.

A NAK szerint érdemes tudatosítani, hogy a baromfifajok közül a liba tartásmódja biztosítja leginkább a fajnak megfelelő állatjóléti körülményeket, hiszen hasznosítási iránytól függően egész életét, illetve annak legnagyobb részét szabadban (legelőn, kifutón) tudja tölteni. Mindezeken túl

a hízott máj szakszerű előállítása szerteágazó tudományos kutatások szerint nem állatkínzás

– állítja a kamara. A tevékenység folyamatos állatorvosi ellenőrzés alatt áll, és a hatályos állatvédelmi törvény előírásait betartva teljesen legális tevékenység. A víziszárnyas-termékek előállításának kódexe című kiadvány szerint nevelt állatok esetében a fogyasztó is biztos lehet abban, hogy a Magyarországon előállított libatermékek nemcsak ízletesek és biztonságosak, valamint jó minőségűek, de előállításuk során kiemelt figyelmet szánnak a technológia helyes betartására. A kódex kialakításánál a szerzők nemcsak többszáz éves nemzeti hagyományainkat, tradícióinkat tartották szem előtt, hanem a technológiák fejlődését, valamint a mai kor szakmai és fogyasztói elvárásait is. Ráadásul hosszú távon csak az a termelő lehet nyereséges, aki gondoskodik az állatok jólétéről és biztosítja számukra a megfelelő körülményeket.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink