Az AM növelné a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását

Fotó: Mártonfai Dénes
Új nemzeti akvakultúra stratégiai terv készül – mondta Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. A tervet hamarosan elfogadhatják.

Az agrártárca növelni szeretné a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást; emellett bővítenék a haltermékek kínálatát a kereslet növelése mellett, és szeretnék, ha az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vezetnének be a tenyésztésbe – fektette ki a helyettes államtitkár a XLVI. Halászati Tudományos Tanácskozáson Szarvason.

További cél a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása és fejlesztése, valamint a hazai akvakultúra társadalmi elfogadottságának növelése. Szentpéteri Sándor elmondta, a halászati ágazat kibocsátása alacsony, az állattenyésztés 1,65 százalékát adja. Éves termelési értéke – étkezési halra vonatkoztatva – 16,9 milliárd forint, az exportérték 6 milliárd forint. A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez mindössze 0,01 százalékban járul hozzá,

fenntartása és fejlesztése mégis fontos, hiszen a legegészségesebb élelmiszert állítja elő, és a biomassza alapú gazdálkodás fenntartásában is fontos szerepe van.

A kereskedelmi célú halászat 2016-os megszüntetése óta az egyetlen ágazat – az import mellett – amely étkezési halat biztosít Magyarországon.

Szentpéteri Sándor a hazai kisüzemi haltenyésztés jellemzői között említette, hogy a gazdaságok kétharmada 50 hektárnál kisebb területen gazdálkodó családi vállalkozás, átlagosan 4 munkavállalót foglalkoztatnak, alacsony a gépesítettségük. Utóbbin az új uniós ciklus pályázati forrásaival javítani szeretnének – jegyezte meg. A halfogyasztás Magyarországon személyenként éves szinten átlagosan 6,7 kilogramm, amelynek a 70 százaléka import tengeri hal.

A hazai akvakultúra fejlesztése azért is fontos, mert elsősorban

a vidéki foglalkoztatottságot javítja, emellett a halastavak ökológiai szerepe is kiemelkedő

– mondta. Mint megjegyezte, az Európai Unió országai közül Magyarország harmadik helyen áll a pontytermelésben, második helyet szerezte meg a szürkeharcsa-termelés, míg dobogós helyen végzett az afrikaiharcsa-termelés területén.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárca 2017-ben hozta létre a Minőségi Magyar Hal védjegyet, jelenleg folyamatban van az államilag támogatott Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer friss halra vonatkozó termékleírásának kidolgozása, és hamarosan elkezdődhet a terméktanúsítás is.

Közölte, hogy 2020-ban és 2021-ben négy haltermék (akasztói szikiponty, szegedi tükörponty, szilvásváradi pisztráng és a balatoni hal) kapott uniós földrajziárujelző-oltalmat.

Az ENSZ Közgyűlése 2022-t a kisüzemi halászat és az akvakultúra nemzetközi évének nyilvánította. Az ágazat a világ halászfogásának 40 százalékát adja; világszerte csaknem 500 millió ember megélhetését biztosítja. Az ágazatban dolgozók 40 százaléka (45 millió) nő.