A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly december 1-jei állatszámlálási adatai szerint egy év alatt a szarvasmarha-állomány 17 ezerrel 885 ezerre csökkent. Ez a létszám megegyezik a 2018 decemberivel – hívja fel a figyelmet a statisztikai hivatal, amelynek adataiból az is kiderül, hogy 2010 és 2020 között folyamatosan emelkedett a marhaállomány. A tehénállomány 418 ezres volt, egy év alatt több mint 2 ezer darabos a csökkenés. Kevesebben lettek a szarvasmarhatartók is, egy év alatt 3 százalékkal csökkent a számuk, így voltak 14 ezren – írja összefoglalójában a Világgazdaság.
Csökkent az anyakocák száma is, így a fialások száma is alacsonyabb lett.Fotó: Getty ImagesTavaly 48 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 19 százalékkal kevesebbet, miközben a kilogrammonkénti 657 forintos felvásárlási átlagár 36 százalékkal haladta meg az előző évit. Ennél mérsékeltebben, 3,1 százalékkal csökkent a tehéntej felvásárolt mennyisége, míg a literenkénti 173 forintos felvásárlási átlagár 51 százalékkal volt magasabb a 2021-esnél.
A KSH szerint tavaly közel 104 ezer szarvasmarhát vágtak le az országban, 10 százalékkal, 12 ezerrel kevesebbet, mint 2021-ben. Az összes vágás 94 százaléka zajlott vágóhídon, a vágások 60 százalékát tehenek tették ki. A fiatal szarvasmarhák és borjak vágásának száma 13 százalékkal, a teheneké pedig 7 százalékkal csökkent. (Az Agrárközgazdasági Intézet korábban a vágóhídi vágásokról számolt be, ott 10,4 százalékos volt a csökkenés.)
Visszaesett az export is: élő marhából 2022 novemberéig 66,5 ezer tonnát, marhahúsból pedig 10,3 ezer tonnát vittek ki, ami 1,9, illetve 19 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakában mért mennyiségeknél.
Az állományban az anyakocák száma egy év alatt 5,8 százalékkal, 148 ezerre esett vissza.
A felvásárolt vágósertések száma 3,6 millió volt, ez 6,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. Összesen 4,6 millió disznót vágtak le 2022-ben, ami 310 ezer darabos, 6,3 százalékos csökkenés az előző évihez képest. A vágások 98 százaléka történt vágóhidakon. Az élő sertések kivitele ugyanakkor éves alapon 12 százalékkal, 34,5 ezer tonnára emelkedett november végéig, az élőállat-import viszont 11 százalékkal 59,2 ezer tonnára csökkent ugyanekkor. A sertéshúsexport 0,5 százalékkal mérséklődve 148,1 ezer tonnát ért el november végéig, míg az import 15 százalékkal emelkedett, és 147,8 ezer tonnát tett ki. Ezzel Magyarország gyakorlatilag elvesztette nettó exportőri pozícióját.
Feltűnően sokan hagytak fel a sertéstartással: egy év alatt 17 százalékkal esett vissza a számuk,
2022. december 1-jén 28 ezren dolgoztak az ágazatban. Mindez annak ellenére történt, hogy a vágósertés kilogrammonkénti 582 forintos felvásárlási átlagára 51 százalékkal volt magasabb az előző évinél.
Csökkent a baromfiállomány is, számuk tavaly december 1-jén 29,1 millió volt, ami egy év alatt 9,3 százalékos visszaesésnek számít, a tojútyúkok száma (8,8 millió) pedig 3,7 százalékkal lett alacsonyabb. A baromfitartók száma is csökkent, az előző év azonos időpontjához képest 15 százalékkal.
A vágóbaromfi felvásárlási átlagára az előző évhez viszonyítva jelentősen, 49 százalékkal emelkedett, kilogrammonkénti ára elérte a 432 forintot. A felvásárolt mennyiség 166 millió darab volt, 4,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A tartók száma is csökkent, az előbbi esetében 27, az utóbbinál 22 százalékos visszaesés figyelhető meg. A pulykaállomány 2,5 milliós volt, ami 4,5 százalékos csökkenés 2021 decemberéhez viszonyítva. A többi baromfitartóhoz hasonlóan csökkent a pulykatartók száma is, ennek mértéke 16 százalék volt.
Tavaly a vágókacsa felvásárlási átlagára kilogrammonként 569, a vágólúdé 1249, a vágópulykáé 563 forintot ért el, ami 62, 72 és 36 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ugyanekkor vágókacsából 7,2 millióval, vágólúdból 1 millióval, vágópulykából pedig 574 ezerrel kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.
A kisebb létszámú haszonállatfajoknál is állománycsökkenést mért a KSH: a juhállomány 872 ezer, az anyajuhok száma 693 ezer volt, előbbieké 1,7, utóbbiaké 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Tavaly december 1-jére az ország kecskeállománya egy év alatt közel 5 ezerrel, 41 ezerre csökkent, a házinyúl-állomány pedig 5,8 százalékos visszaesés után 1,1 millió darabos volt.
Az EU-ban is lejtőre került az állatlétszám
Tavaly év végén az Európai Unió tagállamaiban tartott szarvasmarhák száma 74,9 millió volt, 850 ezerrel, 1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az állomány 2016 óta csökken. Tavaly decemberre mélypontra került az uniós sertésállomány is, a 34,3 milliós létszám a teljes magyar állomány háromszorosával, 7,3 millióval, 5,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Tavaly év végére egyébként Bulgária állománya csökkent a legnagyobb mértékben, 26 százalékkal, és mindössze két országban regisztráltak magasabb létszámot az egy évvel korábbinál: Olaszországban 3,9, Svédországban 3,2 százalékkal tartottak több sertést.
