A madárinfluenzától és az ukrán importtól függ elsősorban a baromfipiac idei éve

Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld
Növekedett tavaly a baromfiágazat itthon és az exportpiacokon is, de az év végén újra megjelenő influenzavírus a decemberi teljesítményt már lerontotta. A baromfipiac alakulásában leginkább az ukrán import és a madárinfluenza hatásai játszhatnak szerepet, és míg a szárnyasok közül a csirkehús fogyasztása felfelé ível, a pulykahús áldozata a válságnak.

„Novemberben egy komoly madárinfluenza-járvány indult el Magyarországon is, ami az év utolsó heteiben befolyásolta a baromfiágazat teljesítményét. A tavalyi termelésről egyelőre novemberig állnak rendelkezésre statisztikák., ezek pedig a legtöbb baromfifajnál emelkedést mutatnak” – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. Az év végi teljesítményt ugyanakkor nyilvánvalóan lefelé korrigálja, hogy novemberben újra felütötte a fejét a madárinfluenza-járvány.

A tavalyi év első tizenegy hónapjának adatai alapján a csirke (élő súlyban mért) felvásárlása például 6,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami 456,769 ezer tonnát jelent. A pulyka felvásárlása viszont novemberig csak az előző év 821 százalékát érte el a 61,16 ezer tonnával. A csökkenésben nagy szerepe volt annak, hogy 2022 őszén leállt a Gallfood kecskeméti pulykafeldolgozó. Hízott libából 39,5 százalékos növekedéssel 8924 tonnát, húslibából pedig 22 százalékkal többet, 10,609 ezer tonnát vettek meg a felvásárlók. A pecsenyeliba, mint kategória ugyanakkor szinte már nem is tekinthető érdemi szereplőnek, hiszen novemberig 86 tonnára esett vissza a felvásárlás, ami 44 százaléka a tavalyi 194 tonnának.

Nagymértékben, 80 százalékkal emelkedett ugyanakkor a mulard kacsa felvásárlása, ebből az egy évvel korábbi 7680 tonna után novemberig 13877 tonna, míg a pecsenyekacsából ugyanebben az időszakban 13,7 százalékkal több, 62839 tonna került a vágóhidakra.

A csirkehús népszerűsége miatt bizakodnak a baromfipiaconHa a madárinfluenza miatti decemberi kiesésekkel is kalkulálunk, akkor nagy iparági átlagban 5,6 százalékos lehet a 2023-as növekedés az előző évhez képest – osztotta meg becslését Csorbai Attila. Mint elmondta, az a legfeltűnőbb a mostani madárinfluenza-kitörésekben, hogy míg korábban elsősorban az extenzívebben tartott víziszárnyas-fajoknál jelentkeztek, és az Alföld ilyen telepekkel sűrűn ellátott régióiban lángolt a járvány,

most területileg elszórtabban bukkant fel az influenzavírus, és az intenzíven tartott fajoknál, illetve egy-egy termékpályán a szintén intenzívebb, zártabb tartási szakaszokban nagyobb arányban jelent meg.

Jellemző, hogy több pulykaállomány volt érintettje madárinfluenzának, és a zártabb tartásban jelent meg a vírus: a legutóbbi madárinfluenza-kitörést például a héten jegyezték fel egy pulykaállományban Somogyban.

A madárinfluenza terjedésének vagy csitulásának üteme megjósolhatatlan, ahogyan az ukrán import esetleges uniós szintű kezelése is, így most az idei várakozások inkább megérzéseknek számítanak – fogalmazott a BT-igazgató. Az optimista előrejelzés szerint a csirke továbbra is növekedési pályán marad, ahogy az elmúlt 6-10 évben is szépen hozta a 4-5 százalék körüli bővülést. Mindezt nyilván annak is köszönhetően, hogy átalakulnak az étkezési szokások, a csirkehús pedig más húsfélék rovására nagyobb szerepet kap a táplálkozásban.

A pulykaágazat idei éve ugyanakkor egy nagy kérdőjel, mert az jól látszik, hogy a válságok megviselték ezt a termékpályát.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink