Az Európai Unióban összességében 3 százalékkal csökkent tavaly a sertéstermelés, ez alól a negatív trend alól pedig a legjelentősebb sertéstartó országok – köztük Németország és Lengyelország – sem számítanak kivételnek. A németeknél 2022-ben 6,2 százalékos állománycsökkenést regisztráltak, ami részben az állattenyésztést háttérbe szorító politikai vezetésnek tudható be – írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A lengyeleknél az afrikai sertéspestis pusztítása hagyott maradandó nyomokat az ágazaton, már az ország önellátása is veszélybe sodródott. Európában egyedül a spanyolok értek el jobb eredményeket az elmúlt évben, azonban kérdéses, hogy a jövőben a növekvő önköltségi szint mellett hogyan tudnak eredményesen termelni.
Eközben az amerikai és a brazil sertéskibocsátás növekszik, az uniós termelőknek pedig az egyre szigorodó környezeti és állatvédelmi előírások mellett kell versenyezniük a világpiacon.
Magyarországon is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben. Az állatjóléti támogatások igénylése szerint a kocalétszámban 2022 vége, 2023 eleje hozta el a mélypontot, azonban idén ősszel már 6-7 ezer kocával nőtt az állomány, a folyamatos betelepítések révén pedig ez a szám még tovább fog emelkedni.
A telepi beruházásoknak köszönhetően az elmúlt pár hónapban 6-8 ezer új kocaférőhely jött létre az országban. Az elmúlt két évben összességében mintegy 20 ezerrel csökkent a hazai kocalétszám, ám a visszaesés részben a hatékonyságnövelő intézkedéseknek tudható be. A telepi beruházásoknak és a magasabb állategészségügyi státusznak köszönhetően az egy kocára jutó élve született malacszám 3,5-del növekedett az elmúlt négy-öt évben, ami figyelemre méltó előrelépés a hatékony termelésben.
A jövő szempontjából ígéretes, hogy a következő évben megnyílnak a KAP Stratégiai Terv pályázatai, amelyeken a NAK reményei szerint a hazai sertéstartók már egy jobb pénzügyi évet maguk mögött hagyva tudnak elindulni.
Az egyéb inputköltségek ugyanakkor továbbra is magasak.
Az ágazat szempontjából jó hír, hogy az állatjóléti támogatások a következő néhány évben változatlanul hozzájárulnak az eredményes termeléshez. A hízók után járó állatjóléti támogatás 2026-ban, a kocatámogatás pedig 2027-ben futhat ki. Fontos ugyanakkor, hogy ezeket a támogatási konstrukciókat ezt követően is nemzeti hatáskörben tartsuk, az Európai Bizottság ugyanis nem támogatja az ágazatot, az esetleges pénzügyi segítségért cserébe vállalhatatlan feltételek teljesítését kérheti.
