Egyre többen hagynak fel a baromfitermeléssel az ágazatban kialakult, tarthatatlan helyzet következményeként – mondta a VG-nek Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. A termelőknek arra van szükségük, hogy a költségeik megtérüljenek az átvételi árban. Ha ez nem történik meg,

Mint emlékezetes, a kormány a múlt héten – február 1-jei hatállyal, április 30-áig – az október 15-ei szinten befagyasztotta hét alapvető élelmiszer fogyasztói árát. A baromfiágazat a csrkemell és a csirkefarhát révén érintett. „Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek” – mondta Csorbai Attila. Szerinte sokkal húsbavágóbb kérdés, hogy lesz-e egyáltalán elegendő baromfi a hazai piacon.

A kormányzati árstop a fogyasztói árak rögzítését jelenti, nem pedig átadási árét. Szerinte ez a két érték most közelíteni fog egymáshoz, ami egyben azt is jelenti, hogy a kereskedelmi árrés csökken. Ahhoz viszont, hogy a termelés mennyiségére ne csökkenjen, az átadói árak jelentős emelése szükséges ahhoz is, hogy a baromfitermelőknek olyan felvásári árakat tudjanak fizetni a feldolgozók, amelyek fedezik a költségeiket. Az utóbbi hónapokban megfigyelhető azátvételi árak emelkedése, de ez messze nem olyan mértékű, mint a költségek soha nem látott mértékben elszabaduló emelkedése. Ez egyébként nem csak magyarországi jelenség, hiszen a madárinfluenza-járvány, valamint a terjedés megakadályozása érdekében tett korlátozó intézkedések hatására Európában is csökkent a termelés. Magyarországon ugyan a járványban a csirke érintettsége viszonylag alacsony, de a telepítési korlátozások és tilalmak hatnak, így januárban 15-20 százalékkal lesz kevesebb csirke az egy évvel korábbihoz képest, és a csökkenés mértéke várhatóan még februárban is fennmarad.

Miközben csökkent az állomány, jelentős mértékben megemelkedtek a brojlernevelés költségei is. Az elmúlt év első felévben az égbe szöktek a takarmányárak, ami nagymértékben növelte a termelési költségeket is, hiszen utóbbiak kétharmadát a táp teszi ki. Már önmagában ez is elég nehézséget jelentett a termelőknek, de nyár végétől-ősztől az energiaköltségek is nagymértékben emelkedni kezdtek. A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva – mondta Csorbai Attila. „Ez hatalmas többlet terhet jelent, hiszen a naposcsibének 35 Celsius fokos meleget kellene biztosítani a fogadáskor – a hidegtéli napokon is. Mindez nagymértékben visszaveti a telepítési kedvet” – érzékeltette, mivel kell megküzdeniük a baromfitartóknak.

Egyelőre nehéz megbecsülni, eddig hányan hagytak fel a baromfitartással, de Csorbai Attila szerint biztos, hogy minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére (melyhez az kell, hogy a vágó feldolgozóüzemek emelni tudják az átadói árakat), annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét.

Ezt problémát most importból sem lehet majd áthidalni, mivel a járványügyi korlátozások és a nagyarányú költségnövekedés nemcsak itthon, hanem egész Európában probléma. Ráadásul ehhez nagyban hozzájárulnak a magukat állatvédőnek tartó szervezetek is – mondta Csorbai Attila. Nyomásukra Nyugat-Európában a jogszabályokban lefektetett normákhoz képest is 15-20 százalékkal kevesebb csirkét nevelhetnek fel egységnyi területen, miközben új állattartó telepeket környezetvédelmi okokból nem lehet létesíteni. Így pedig egy stagnáló, vagy csökkenő uniós baromfihús-termelés áll szemben az inkább növekvő mértékű kereslettel.