A katonai konfliktus és a gyenge forint harapófogójában az agrárium

Forrás: Getty Images
Az ukrajnai események és a gyengélkedő forint miatt különösen fontos, hogy hatékonyabb legyen a mezőgazdaság. Az ágazat jó irányba halad: a gazdaságok átlagos mérete növekszik, a magasabb bevételekből hatékonyabb gépeket tudnak vásárolni, ezért a hektáronkénti hozamok is emelkednek, tudtuk meg a K&H Agrár Klub legutóbbi eseményén.

Az Ukrajnában zajló katonai konfliktussal kieshet az egyik legfontosabb gabonaexportőr, ami már mostanra jelentős változást hozott a világpiacon. A búza ára február 16. és március 4. között 31 százalékkal nőtt, a kukoricáé 15 százalékkal emelkedett. „A mezőgazdaságban külkereskedelmi többlettel rendelkező Magyarország pénzügyileg nyerhet a magasabb árakon. Ezt akkor tudják még jobban kihasználni a gazdaságok, ha tovább növelik a hatékonyságot, és ezzel a szántóföldek hektáronkénti hozamát” – magyarázta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

A forint gyengülése az euróhoz képest az exportra termelő gazdaságoknak segíthet, a többieket viszont nehéz helyzetbe hozhatja. Az agráriumban jellemzően az eszközöket, műtrágyát és egyéb alapanyagokat importálják, ami gyenge forint esetében növekvő költségeket jelent. Azoknak ez nem jelent gondot, akik külföldön értékesítik árujukat, hiszen forintban kifejezett bevételük ugyanígy emelkedik. A hazai piacra termelők azonban hosszú távon csak kétféleképpen tudják ezt kompenzálni: magasabb árakkal vagy a hatékonyság növelésével.

Kilőtt a hektáronkénti hozam

Az K&H Agrár Klub, a szakma egyik legjelentősebb fórumának legutolsó előadásán az is kiderült, hogy jó úton halad a mezőgazdaság, a hatékonyság látványosan javul. A területi termelékenységet jelző, egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2021 között 45 százalékkal emelkedett. Az árpa robbant igazán, amelynek hektáronkénti termése több mint kétharmadával (69%) nőtt 10 év alatt, 2009-2011 és 2019-2021 között. Búzából 43 százalékkal, repcéből 32 százalékkal, napraforgóból 27 százalékkal, kukoricából pedig 17 százalékkal aratunk többet hektáronként, mint 10 éve. Ám a többi fontosabb szántóföldi növény hozama is jelentősen növekedett. Hasonló folyamatok figyelhetők meg az állattenyésztés területén is, jól illusztrálja ezt, hogy 2010 és 2020 között a tejhozam 26 százalékkal, az egy tyúkra jutó tojástermelés 14 százalékkal, a sertések fajlagos takarmány felhasználása 11 százalékkal növekedett. „Hatékonyságban megkezdtük a felzárkózást az európai átlaghoz. Már ma is vannak olyan magyar vállalkozások, amelyek termelési mutatóikban versenyképesek a nyugat-európai élmezőnnyel. A háttérben az áll, hogy a gazdaságok átlagos mérete nő, erősödnek a közepes gazdaságok, modernizálódik a géppark, az agrotechnológia és a szaktudás. Mivel a nagyobb területen magasabb árbevételhez jutnak a mezőgazdasági cégek, újabb, jobb eszközöket is könnyebben szereznek be, amelyek használata pedig növeli a hozamokat. Ennek finanszírozásához az elmúlt években jelentős mértékben járultak hozzá a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásai, a jövedelempótló agrártámogatások és a kedvezményes hitelprogramok” – ismertette a folyamatot Páll Zsombor, az Agrárminisztérium statisztikusa.

Az árutermelő gazdaságok vezetői közt több a fiatal

Minél nagyobb léptékben termel valaki, annál jelentősebb költségelőnyt lehet elérni modern technológia segítségével és az is számít, konkrétan mivel foglalkozik. Tömegtakarmánnyal etetett állattenyésztésben például sokat lendít a legújabb technológia alkalmazása a hatékonyságon. A fiatal, 40 év alatti gazdák, gazdaságirányítók aránya éppen ebben az ágazatban a legmagasabb. Ezért, ahogy az ágazat konszolidációdik, az árutermelés pedig egyre inkább előtérbe kerül, hosszabb távon az irányítók életkorának csökkenése várható. Ezt a folyamatot az agrárpolitikai intézkedések is támogatják, hiszen kiemelt cél az ágazat generációs megújulása és a szakképzettség növelése. Fontos hangsúlyozni, hogy 2010 és 2020 között látványosan javult a gazdálkodók mezőgazdasági képzettsége. A gazdaságirányítók 39 százaléka rendelkezett 2020-ban valamilyen mezőgazdasági képzettséggel, 2010-ben ez az arány még csak 20 százalék volt. Mindez hozzájárul a modern technológiák elterjedéséhez is.

Az innovációt a méretgazdaságosság és a tudás segíti igazán

A tendencia a precíziós eszközök használatában is ugyanaz, mint a hatékonyabb gépek esetén: minél nagyobb egy gazdaság, annál valószínűbb, hogy alkalmazza őket. Amíg a 4000 euró standard termelési értéknél (STÉ) kevesebbet előállítók alig 1 százaléka használ ilyet, az 50 000 STÉ felettiek körében már minden tizedik, az 500 000 STÉ-t is meghaladóknak pedig közel negyede (24%). Ehhez az is hozzájárul, hogy a méret növekedésével párhuzamosan gyakoribbá válik a közép és felsőfokú mezőgazdasági képzettség.