Az egyetemi docens szerint miután a hadiiparban elterjedt valamilyen technológiai innováció, azt az agrárszektor az elsők között igyekszik saját területére specializáltan használni. Ilyenek például a drónok, amelyekkel a szántóterületeken végzik a talajfeltérképezési munkákat, illetve a gyomok feltárását, hogy utána célzott növényvédelmet tudjanak alkalmazni. De ilyen a hőkamera is, amit az állattenyésztésben használnak preventív céllal, hogy időben ki tudják szűrni az esetlegesen beteg egyedeket. Zajlik a robotizáció is – ahogy dr. Húth Balázs mondja – leginkább a baromfi- és a sertéstenyésztés gépesíthető, de már a tejtermelő szarvasmarha telepeken is egyre nagyobb arányban találunk például fejőrobotot, vagy automatizált takarmánykiosztást, illetve annak automatikus átkeverését és visszatolását az állatok elé. A technológiai fejlesztéseket elsősorban a munkaerőhiány és az élelmiszerbiztonsági előírások indokolják. Hozzátette, talán kevesen gondolnák, de a fejés például egy nagy szakmai fegyelmet igénylő és nagy fizikai megterhelést jelentő munka, és gond, hogy kevés rá a megfelelően képzett szakember az ágazatban.
Az intézeti tanszékvezető ugyanakkor rámutatott, ma már teljesen mást jelent a mezőgazdasági munka, mint harminc évvel ezelőtt. A leendő állattenyésztési szakemberek már nem feltétlenül trágyás gumicsizmában szaladgálnak az istállóban, hanem egy robotizált, gépesített rendszerben dolgoznak, és különböző technológiai módszereket alkalmaznak. Ezt nem árt, ha tudják a fiatalok pályaválasztáskor, már csak azért sem, mert egy jól képzett mérnök azonnal talál munkát az agrárszektorban, de ugyanez igaz a szakképzésből kikerülőkre is- jegyezte meg.
Dr. Húth Balázs kiemelte, tudomásul kell venni, hogy az ő feladatuk, hogy a lakosságot egészséges élelmiszerrel lássák el, és ez nem tűr kompromisszumot. Az állatjólét és a higiénia sarkalatos kérdések, és ha a humánerőforrással probléma van, az kritikus pont. Így az automatizáció végső soron élelmiszerbiztonsági célokat szolgál, amellett természetesen, hogy hatékonyságnövelő is. Ugyanakkor ettől nem lesz olcsóbb a termelés – magyarázta – egy tehén férőhelyének kialakítása, egy robotizált rendszerben öt-hétmillió forint között változik a beépített technológiai elemek függvényében, és ehhez jön még hozzá a tenyészállat 5-600 ezer forintos bekerülési értéke. A gépek, technológiai berendezések 15-20 év alatt amortizálódnak, azokat fejleszteni, cserélni kell. Azaz mindez egy olyan agrárpolitikát igényel, amely ezeket a beruházásokat pályázati úton, illetve kedvezményes hitellel támogatja.
Az egyetemi docens szerint ezeket a fejlesztéseket 20-30 állattal nem lehet megcsinálni, minimum 50 körüli tejelő tehén kell például hozzá, hogy megérje, azaz van egyfajta méretgazdasági szempont is. Hozzátette, emellett fontos, hogy az agráriumban úgy tudjon lezajlódni a generációváltás, hogy a fiatalok megértsék, ma már nem kell a tehén bioritmusához igazítani az életüket ahhoz, hogy sikeres mezőgazdászok legyenek. (Wurmbrandt András, MW)
[email protected]
A hadiipar után a mezőgazdaság az innovatív technológiák egyik fő felhasználója
2021. január 6. – Drónok, szenzorok, hőkamerák, fejőrobotok, önvezető traktorok, GPS koordináták alapján történő helymeghatározás a növénytermesztésben – mindezek részei annak a technológiai forradalomnak, amely jelenleg is zajlik a magyar mezőgazdaságban. Az utóbbi évtizedre jellemző paradigmaváltásról dr. Húth Balázst, a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Intézeti Tanszékének vezetőjét kérdeztük.
Végleges: eldőlt, korlátozza-e augusztus 20-án a BKV-t Karácsony Gergely – itt a hivatalos menetrend Az államalapítás ünnepe 2025-ben szerdára esik.
Megromlott az ukrán–kínai viszony, és ennek máris súlyos ára van – Peking hiába próbálkozott, Kijev beszakította a partnerséget A két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke 4,08 milliárd dollár volt az idei első hét hónapban.
Szétverték a MÁV több milliárdot érő csúcsvonatát – elkeserítő fotókat közölt a magyar vasút A vandál nemcsak a MÁV-nak, de az utasoknak is kárt okozott.
Gázár Európában: ennyit számít, hogy karnyújtásnyira van a béke – Magyarország rengeteget nyerhet Idén még nem volt annyira olcsó a földgáz Európában, mint most.
Annyi pénze van a magyaroknak, mint soha korábban – pontosan látszik, mibe fektetik Jóval az infláció feletti ütemben nő a megtakarítások mennyisége a magyaroknál.
Nem könyörül Trump Románián, nincs megállapodás Amerikával: a románok már súlyos pénzeket fizetnek, csak kapják vissza a vízummentességet Az amerikai belbiztonsági minisztérium idén márciusban közölte, hogy határozatlan időre felfüggeszti Románia részvételét a vízummentességi programban. A román vezetés bizakodó, de egyelőre nem sok jele van annak, hogy az ország csatlakozhat a programhoz.
Ezek is érdekelhetnek
- Végleges: eldőlt, korlátozza-e augusztus 20-án a BKV-t Karácsony Gergely – itt a hivatalos menetrend
Az államalapítás ünnepe 2025-ben szerdára esik.
- Megromlott az ukrán–kínai viszony, és ennek máris súlyos ára van – Peking hiába próbálkozott, Kijev beszakította a partnerséget
A két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke 4,08 milliárd dollár volt az idei első hét hónapban.
- Szétverték a MÁV több milliárdot érő csúcsvonatát – elkeserítő fotókat közölt a magyar vasút
A vandál nemcsak a MÁV-nak, de az utasoknak is kárt okozott.
- Gázár Európában: ennyit számít, hogy karnyújtásnyira van a béke – Magyarország rengeteget nyerhet
Idén még nem volt annyira olcsó a földgáz Európában, mint most.
- Annyi pénze van a magyaroknak, mint soha korábban – pontosan látszik, mibe fektetik
Jóval az infláció feletti ütemben nő a megtakarítások mennyisége a magyaroknál.
- Nem könyörül Trump Románián, nincs megállapodás Amerikával: a románok már súlyos pénzeket fizetnek, csak kapják vissza a vízummentességet
Az amerikai belbiztonsági minisztérium idén márciusban közölte, hogy határozatlan időre felfüggeszti Románia részvételét a vízummentességi programban. A román vezetés bizakodó, de egyelőre nem sok jele van annak, hogy az ország csatlakozhat a programhoz.