„A Hungrana 1997-ben vezette be a SAP-t az alapvető hétköznapi munka támogatására fókuszálva, majd 2018-ban kezdte meg az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket, pontosabban aktívabban kihasználni a benne rejlő potenciált” – mondta a Világgazdaságnak Farkas J. Tamás ügyvezető igazgató. A váltást az indokolta, hogy a cég két előnye közül – a méretgazdaságosság, illetve a Hungranának kvázi monopóliumot jelentő cukorkvótarendszer – utóbbi, annak uniós megszüntetése miatt, 2017-ben elveszett – magyarázta. Mint mondta, ekkor jutottak arra Reng Zoltánnal, a társaság másik ügyvezetőjével, hogy – mivel a világon mindenki közel hasonló metodikával gyártja az izocukrot – ha meg akarják őrizni a piaci előnyüket, akkor azt a „működési kiválósággal” tudják elérni. A mai digitalizálódó világban ez két dolgot jelenthet: a folyamatirányítási rendszert (ami nagyjából automata már régóta), illetve a vállalati folyamatokat kezelő tranzakciós rendszert, vagyis az SAP-t.
Farkas J. Tamás
Ez változást jelentett a hozzáállásukban: már nem úgy néztek az SAP-re mint egy adminisztratív eszközre, szükséges rosszra, amit nem tudnak elkerülni, hanem mint egy olyan területre, ami lehetőséget biztosít a működési kiválóság megvalósítására, a versenyelőny megszerzésére. „Ha másoknál hatékonyabb működést, működtetést akarunk elérni, akkor annak először az SAP-ben kell megtestesülnie” – fogalmazták meg.
Ezzel el is dőlt, hogy a komplex informatikai rendszerüket SAP-alapokra helyezik, erről megállapodás is született a két cég között. Két éve megnyitották Szabadegyházán a Hungrana SAP Labort a további SAP-alapú projektek tervezéséhez. Ahogyan Farkas J. Tamás kiemelte:
ezeket a projekteket nemcsak SAP-projektnek tekintették, hanem kultúraváltásnak.
Erre jó példa a karbantartási rendszer megújítása. A cégnek több tíz ezer technológiai eszköz napi szintű szervizeléséről kell gondoskodnia, amit az SAP Service and Asset Manager rendszerével old meg, amely okoseszközök alkalmazásával papírmentessé teszi ennek adminisztrációját. Most minden egyes folyamat minden egyes lépcsőjét be kell vinni az okoseszközbe, innentől kezdve pontosan tudják, hogy a saját és a külsős karbantartók – összesen 150 ember – mit csináltak. Rengeteg munkát elvégeznek naponta, ennek a nyomon követése eddig lehetetlen volt, most viszont a külső szállítókkal is az alapján számolnak el, ami az SAP-ben szerepel. „Az a munka, ami nincs az SAP-ben, nem is létezik” – jelezte a vezető, hogy miért is érdeke a külsősöknek is a pontos adatrögzítés. Mindezek eredménye pedig az, hogy
bár a karbantartási piacon is volt egy jelentős áremelkedés, gyakorlatilag a hat évvel ezelőtti költségszinten működik ez a szegmens.
Ezzel világszinten is elsők voltak, amit már csak onnan is észre lehetett venni, hogy a rendszer fejlesztése közben olyan problémák adódtak, amelyeket más addig nem vett észre. Mivel a Hungrana azt az utat választotta, hogy „nem nyúl bele” az SAP-be, így a felmerülő hibákat az SAP javította ki. „Világszínvonalú megoldásokban gondolkodtunk, a karbantartási rendszerünk megújítása az első, amiben ezt valóban el is értük, amit a díj is igazol. Egyszerűen belaktuk a lehetőségeket, miközben mindent standard módon használunk az SAP-ben” – fogalmazott.
Ehhez azért tudni kell, hogy ez egy „brutál projekt”, ennek keretében az összes olyan készüléket, amelyen a karbantartást végzik „fel kellett építeni, le kellett képezni a virtuális térben”. Mivel pedig ilyen készülék több tíz ezer is van, csak az előkészítés másfél évig tartott. A projekt teljes befejezése belekerül még egy-két évbe, mivel eddig csak a Hungrana üzemeinek egyharmadában vezették be, de a nehezén túlvannak, mert a metodika már megvan.
A Hungrana filozófiája az az SAP-vel kapcsolatban, hogy mi mindenkinél előbb akarjuk az üzleti (BI) fejlesztéseiket igénybe venni, amit az SAP fejleszt, az abban rejlő potenciált azonnal a saját hasznunkra szeretnénk fordítani. Ezt úgy tesszük meg, hogy nem nyúlunk bele az SAP rendszerébe, hanem az abban rejlő lehetőségeket igyekszünk maximálisan kihasználni.
Az SAP-t egy sor más területen igénybe tudják venni, a tervek között szerepel például logisztikai fejlesztés is.
A közeljövőben egy vállalat fenntarthatósága jó néhány területen kulcskérdés lesz, jönnek az auditorok, hogy ebből a szempontból is minősítsék őket, a bankhiteleknél szintén ez alapján döntenek a hitelképességről. Ezért kezdtek bele a projektbe, amelynek keretében az úgynevezett Sustainability Control Towert (fenntarthatósági irányítótorony) már el is indították. Ez szintén egy az SAP által fejlesztett eszköz, amit egész Európában elsőként a Hungrana számára tettek elérhetővé.
„Ha olyan rendszert hozunk létre, ami auditálható, akkor nem kell minden egyes szereplőnek külön-külön, és vélhetően minden esetben más-más szempontok alapján bebizonyítanunk, hogy fenntarthatóan működünk, hanem egy a világon elfogadott standarddal tudjuk ezt bizonyítani” – mutatott rá az ügyvezető. Nem véletlen, hogy az auditorok és a bankok is szinte sorban álltak, hogy részesei legyenek a projektnek, amelyet már el is indítottak, és reményeik szerint az idei év végén, vagy a következő év első negyedében be tudnak vezetni.
