Veszik a vásárlók a hatósági áras tejet, a feldolgozott tejtermékeknél viszont már látványos a keresletcsökkenés

Fotó:  Kallus György / Világgazdaság
Gyorsuló mértékben apad a kereslet a feldolgozott tejtermékek iránt, miközben az ebben a kategóriában mért két számjegyű csökkenést a hatósági áras tej eladásainak több mint duplázódása kíséri. 

Mellbevágó volt sokaknak a KSH által kiadott októberi inflációs jelentés, amelyből kiderült, hogy az élelmiszerek ára éves alapon 40 százalékkal emelkedett. Feltűnő volt az éppen a héten hatósági áras körbe került tojás árának 87,9 százalékos emelkedése és a kenyér 81,4 százalékos drágulása. Ezután a tejespultokon található áruk, a tej és tejtermékek 75,4, a sajt 74,7, valamint a vaj és vajkrém árának 71,6 százalékos emelkedése volt a legnagyobb mértékű. A havi szintű áremelkedést nézve az élelmiszerek 4,3 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 24,1 százaléka vitte a prímet, de a tejtermékek 6,5, valamint a sajt 6,2 százalékos árnövekedése is az élbolyban volt – írta a VG.

Ezek már olyan mértékek, amelyek nyilván kihatnak a keresletre. Ebben fogódzót jelenthet, hogy a tejfeldolgozók belföldi tej- és tejtermék-értékesítési adatait és ezek százalékos változásait az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) piaci árinformációs rendszere közzéteszi.

Ahogyan azt Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a VG-nek elmondta,

a fogyasztói folyadéktejeknél látszódik, hogy az előző év hasonló időszakához képest több mint kétszer annyit (plusz 120-140 százalék) értékesítettek a hatósági áras tejből a tejfeldolgozók és a kiskereskedők.

Az egyéb tejek eladása viszont visszaesik, de összességében az AKI által megfigyelt tejkategóriákban az összes eladott mennyiség így is a pozitív tartományban mozog.

Megfigyelhető azonban visszaesés is: leginkább a feldolgozott tejtermékeknél látszódik jól, hogy arányaiban az elmúlt egy hónapban már nagyobb volt a mennyiségi csökkenés, mint az elmúlt három hónap számait nézve.

A feldolgozott tejtermékek kategóriájában is van azonban kivétel: a trappista sajtnál tapasztalt eladásbővülés az új kapacitások elindulása, illetve a sajtimport csökkenése miatt alakulhatott így – magyarázta az ügyvezető igazgató. Ezek a piaci folyamatok a Tejterméktanács saját (az AKI módszertanától és adatszolgáltatói körétől részben eltérő) és az Agrárminisztérium egy 2020-as rendeletével minden piaci szereplőre kiterjesztett statisztikai rendszerben is visszaköszönnek. A nulla és 6 százalék közötti zsírtartalmú fogyasztói folyadéktejek eladása ugyanis július–szeptember között nem csökkent, ahogy a trappista sajtnál sem történt számottevő visszaesés az előző év hasonló időszakához képest, vagyis július és szeptember között.

A túró esetében 16, az ömlesztett sajtoknál pedig 26 százalékos csökkenést mért a terméktanács július és szeptember között.

Az adatokból jól látszik, hogy egy ponton a magas fogyasztói árak hatására már csökkenni kezd az eladott tejtermékek mennyisége. Ez a csökkenés először a magasabb minőségű, a drágább, a prémiumminőségű, valamint a biotejtermékeket, tejdesszerteket érintheti. Jellemző fogyasztói magatartás, hogy drágulás esetén a vevők „egy polccal lejjebb nyúlnak”, vagyis engednek a minőségi elvárásaikból. Ez így történik a tejtermékek esetében is, Harcz Zoltán szerint a vásárlók először az adott tejterméket csak egy azonos, de olcsóbb tejtermékre váltják, vagy nagyobb kiszerelésekben vásárolnak.