Tovább drágul a sertéstermelés, miközben a húskereslet csökkenése várható

Nehéz időszak jön a sertéspiacon, a várhatóan emelkedő takarmányárak és így dráguló termelés mellett keresletcsökkenéssel is szembe kell nézniük a termékpálya szereplőinek.

Néhány hete stagnál az európai sertésátlagár, ennek megfelelően a hazai árak mozgása is korlátozottabb, leginkább – mivel a hazai piacon a német sertésárak a meghatározóak – a forintárfolyammal változik. Az elmúlt hetekben így jellemzően a kilogrammonkénti 550-600 forintos sávba került, de inkább a 600 forinthoz áll közelebb az élősertés hazai ára – mondta a VG-nek Éder Tamás a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke. Mint emlékezetes, a 6-7. heti árrobbanás után mintegy 60 százalékos drágulás következett be a piacon.

Szakértők az év második felére további áremelkedést prognosztizálnak, főként arra alapozva, hogy a takarmányárak egészen biztosan emelkednek.

Érdekes ugyanakkor, hogy a malacár a 12-13. héttől folyamatosan csökken, és bár még távol van az év eleji és tavalyi nagyon alacsony szinttől, a lefelé tartó ármozgás egyértelmű jele annak, hogy a hizlalási kedv most egész Európában lanyha. Ennek oka nyilván az, hogy ugyan a jelenlegi élősertésárak a tavalyi takarmányárak mellett még talán nyereséget hoznak, de a tápok várható drágulása miatt a most beállított hízóknál ez már korántsem biztos – mondta Éder Tamás.

Az uniós vágási statisztika szinkronban van az európai átlagos, 3 százalék körüli állománycsökkenéssel, ugyanis az EU egészét tekintve márciusig idén 3,5 százalékos volt a vágásszám visszaesése. A magyar adat azonban ezen belül kiugró, és több mint 8 százalékos csökkenést mutat, ami vélhetően abból is fakad, hogy nemcsak a hazai sertésállomány apadt, hanem az élősertésimport is. Utóbbiban benne van a vágóhidak behozatala és a malacimport is.

A vágóhidak importjának csökkenését indokolja, hogy azok nem tudják teljes mértékben beépíteni átadási áraikba költségnövekedéseiket. Persze közöttük is vannak különbségek: a nagyobb üzemek alkupozíciója jobb, míg a kisebb és közepes vágóhidak sokkal többet küzdenek a partnereikkel áremelési kísérleteik átvitelén – mondta a Hússzövetség elnöke. Ugyanakkor időbeni csúszás megfigyelhető a nagyobb cégeknél is. Márpedig az átadási árak emelése létkérdés a vágóhidaknak és a feldolgozóknak, hiszen nemcsak az élősertés árának 60 százalékos emelkedését kell megfizetniük, hanem minden más önköltségtényező drágulását is.

Ennek az áremelkedésnek pedig nyilván végig kell haladnia a termékláncon, ami egyelőre az erősen érzékelhető élelmiszer-infláció ellenére sem következett be, hiszen például a rövidkaraj ára a legfrissebb, májusi adatok szerint egy év alatt „csupán” 26,5 százalékkal emelkedett.

Az árstopban szereplő sertéscombra persze nem igaz a drágulás: ennél a terméknél az áraknak az előírások szerint meg kellett ragadniuk a tavaly októberi szinten. Utóbbi a hatósági ár februári bevezetésekor nem is jelentett problémát, hiszen nem volt nagy eltérés az akkori és az októberi árak között. Azóta viszont a sertéspiacon végbement egy jelentős áremelkedés, így most más a helyzet. Éder Tamás szerint a combnál a hatósági ár miatt a vágóhidaknak nehezebb érvényesíteniük a költségemelkedéseket, de – a többi árstopos termékhez hasonlóan – a kereskedők vesztesége jelentős.

Az idei év nagy kérdése az, hogy a vágóhidak, illetve a húsfeldolgozók hogyan tudják beépíteni áraikba a megemelkedett – és a várhatóan tovább dráguló takarmányárak miatt még növekvő – önköltségeiket. A húspiacon továbbá minden valószínűség szerint azzal is szembe kell nézni, hogy miközben a sertéstermelés csökken, az árak pedig emelkednek, a fogyasztói kereslet is lanyhul.

Bár az első negyedévben a háztartások megnövekedett bevételei húzták a fogyasztást, ma már Magyarországon is vannak csökkenésre utaló jelek, de például Németországban markánsan megmutatkozott, hogy a fogyasztók visszafogják vásárlásaikat.

Az előttünk álló időszak így sok sertéstenyésztő számára különösen nehéz lesz. Sokuknak van telepük korszerűsítésére nyertes pályázata, kérdés, hogy ezek közül mennyit adnak vissza, mert az eredeti terveiket a kivitelezés költségeiben nem tudják tartani, miközben piaci oldalról is bizonytalanná vált a beruházásuk. Éder Tamás szerint az, aki ebben a helyzetben is tud fejleszteni, előnybe kerül a többiekhez képest, így – ahogyan a piaci válságok idején ez lenni szokott – a sertéstenyésztők körében növekedhet a koncentráció.