A lisztek importja az elmúlt években 25-30 százalékát tette ki a kivitelnek. Mindig is hullámzás jellemezte ezt a piacot. Pozitív külkereskedelmi egyenlegünk továbbra sincs veszélyben, de a drága és nehezen hozzáférhető búza, karonfogva az energiaárak robbanásával – még a gyenge forint ellenében is – erősen rontja nemzetközi versenyképességünket. Fontos üzenete van például annak, hogy

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a lisztfélék malmi ára megduplázódott az elmúlt egy évben. A költségekről ez a szám nem mesél, de – ugyanezen adatbázis szerint – az étkezési búza felvásárlási ára átlagosan 60 százalékkal nőtt ebben az időszakban, miközben a gázárak szeptemberben 2,2-szer, az áramárak közel 30 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi szintjüknél. A nagy kérdés az, hogy mekkora lisztár-emelésekre lesz szükség a malmok talpon maradása érdekében 2023-ban? Az energiaárak minden kalkulációt borítanak.

Forrás: KSH

A magas árak szűkítik a keresletet világszinten is

Fentiek fényében érdekes, hogy októberben a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) a 2022/23-as gazdasági évre vonatkozó globális lisztpiaci előrejelzését – egyik hónapról a másikra – 300 ezer tonnával csökkentette. Az IGC idén 14 millió tonnás lisztkereskedelemmel számol, ami 1,1 millió tonnával alacsonyabb az ötéves átlagnál, és csak alig haladja meg a legutóbbi, 2020-2021-es 13,8 millió tonnás mélypontot. Ha megvalósul, ez lenne a második legalacsonyabb búzaliszt kereskedelmi szint 2013-14 óta, amikor 13,1 millió tonna liszt fordult meg a világpiacon.

• A 2022/23-as szezonban Törökország marad a legnagyobb búzaliszt-exportőr. A szezon igen nehézkesen indult náluk, de mivel ők a fekete-tengeri folyosó megnyitásának legnagyobb nyertesei, várhatóan kivitelük meghaladja majd az 5 millió tonnát, ami mintegy 600 ezer tonnával lesz több a tavalyinál.
• A romló terméskilátásokat tükrözve Argentína és az Egyesült Államok export-előrejelzései is csökkentek 500 ezer, illetve 300 ezer tonnára.
• A kisebb hozamok, valamint a feldolgozás magas ráfordítási és energiaköltségei mellett az EU szállítmányai éves szinten várhatóan mérsékelten, 500 ezer tonnával alacsonyabbak lesznek a júliusi frissítéshez képest.
• Az emelkedő belföldi árak közepette az augusztusi kormányzati exportkorlátozásokról szóló jelentések nyomán India tervezett lisztszállítmányait 400 ezer tonnára csökkentették, ami jóval elmarad a tavalyi 1,1 milliós csúcstól.

Akik kevesebbet vesznek

• Bár még mindig a tavalyi extrém alacsony szint felett van (100 ezer tonna), de az előző riport óta csökkent Kína lisztimport-várakozása. A valóságot nehéz mérni, hiszen legfőbb beszállítója Oroszország.
• A szubszaharai Afrika importja az elmúlt 12 év legalacsonyabb értéke lehet, az előrejelzések szerint 1,9 millió tonna, ami 350 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly, és a helyi fogyasztók alternatív megoldásokra váltanak a búzaalapú élelmiszerek potenciálisan emelkedett árai közepette. A legnagyobb csökkentés Angolában várható, ahová már tavaly is jóval kevesebb liszt érkezett a korábbiaknál. Főként az Egyiptom által tervezett kisebb szállítások miatt csökkentek még Eritrea és Szomália számai.
• Várhatóan kevesebb lisztet vesz Bolívia is, ahol a lisztimport szinte teljesen az argentin szállítmányoktól függ.

És akik többet

• A várható búzakínálat szűkülésével összefüggésben a világ legnagyobb lisztfelvásárlója, Irak vásárlásai várhatóan növekedni fognak. Importja ötéves csúcsra, 2,7 millió tonnára nőhet a tavalyi 2,2 millióhoz képest.
• Az afganisztáni szállítások enyhe, 1,8 millió tonnára emelkedése is várható 2022/2023-ban, szemben a 2021–2022-es 1,7 millióval.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ