Bár a hazai malmok októberben abban reménykedtek, hogy emelkedő költségeiket folyamatos áremelésekkel el tudják ismertetni a piacon, ez csak részben sikerült. „A malmok által megvásárolt búza megemelkedett árából eredő költségnövekedést a malmok be tudták építeni a liszt árába. Az egyéb ráfordítások drágulását – így például az energia-, munkaerő- és csomagolóanyag-költségek növekedését – már nem tudták érvényesíteni az átadási árakban” – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Ennél is nagyobb problémát okoz most a magyarországi malmoknak, hogy a tetemes mennyiségben bejövő ukrán búza mellett már körülbelül havi tízezer tonna liszt is érkezik Ukrajnából. (A Világgazdaság kérdésére az Agrárminisztérium csupán az augusztus 1. és október 31. közötti importadatokat közölte, azokból pedig az látszik, hogy a lisztimport abban az időszakban még nem volt jelentős.) A felpörgött búza- és lisztbehozatal alapvetően zavarta meg a magyarországi piacot. A búza ára az elmúlt hetekben a tonnánkénti 135 ezer forintról indulva már közelíti a 120 ezer forintot, bár ez inkább valamiféle elméleti ár, hiszen most nem vásárol senki. A lap termelői körökből is úgy tájékozódott, hogy egy ideje pang a piac, a felvásárlók árakat sem hirdetnek meg. Lakatos Zoltán szerint
„Búzából és lisztből egy kilóra sem lenne szüksége Magyarországnak” – nyomatékosította, hozzátéve, hogy nem véletlenül fagyott be a magyarországi búzapiac. Miután a hazai piacon megjelent az olcsóbb ukrán búza és liszt, kérdésessé vált a malmoknál lévő, még 135-140 ezer forintos tonnánkénti áron megvásárolt 3-4 havi készlet sorsa. A magyar gabonapiacon szokatlan helyzet, hogy a termény jön, nem pedig a magyar exportőrök szállítják ki. Ez pedig Lakatos Zoltán szerint – ha nem indul be az export, és továbbra is jön be az ukrán import – odáig vezethet, hogy nagyon komoly, akár 500-600 ezer tonnás átmenő búzakészlettel fordulnak június 30-án a következő búzaszezonba.
A piaczavarásnál is nagyobb probléma, hogy a Magyarországra érkező liszt silány minőségű.
Ebből kekszet sem lehet csinálni, nemhogy kenyeret
– érzékeltette, mennyivel marad el az ukrán importliszt a hazai követelményektől. A Gabonaszövetség egy független laboratóriumban bemérette az ukrán liszt minőségét, a jegyzőkönyvet pedig továbbították az élelmiszer-biztonsági hatóságnak. „Az importot nem lehet korlátozni, de a 21-22-es sikértartalmú, C1-es sütőipari értékű liszteket ki kellene szűrni” – jelentette ki.
Az elmúlt napokban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) érkezett olyan jelzés, hogy ipari felhasználásra gyengébb minőségű ukrán liszt alapanyag érkezik hazánkba. A bejelentést – mint minden ágazati jelzést – a Nébih soron kívül kivizsgálja – írta az Agrárminisztérium a Világgazdaság megkeresésére reagálva. A tárca szerint hazai élelmiszer-előállító vállalkozások, köztük a malomipari, illetve sütőipari üzemek, pékségek élelmiszerlánc-biztonsági és minőségügyi ellenőrzését, illetve felügyeletét a „létesítmény-ellenőrzési terv” szerint rendszeresen és folyamatosan végzik az élelmiszer-előállító telephelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal, illetve járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági felügyeleti szervei.
A malomipari, illetve sütőipari termékeket is e szerint vizsgálja a hatóság, ellenőrzi a minőségi paramétereket, értve ezalatt az élelmiszerek fizikai-kémiai jellemzőit, érzékszervi tulajdonságait, a csomagolását, jelölését és tömegét. Mindezeken kívül a Nébih is végez hatósági ellenőrzéseket előre nem tervezett ütemezéssel, tehát rendkívüli vagy célellenőrzések során, illetve kiemelt ügyek kivizsgálása céljából – írták.
Lakatos Zoltán szerint egyébként nem nagykereskedők, hanem „kamionos ügyeskedők” hozzák be a lisztet. Ukrajnában pedig nemcsak a szállítások korábbi ellehetetlenülése miatt van rengeteg gabona, hanem azért, mert elmenekült öt-hat millió ember, „akinek ott maradt a kenyere és a lisztje”. Ukrajna pedig hozzánk képest óriási, a becslések szerint 8-10 millió tonna búzával még mindig rendelkezik. Ráadásul jelentős malmi kapacitás üzemel a határ közelében, Ungváron és Munkácson. A szakember ugyanakkor úgy véli:
Az import az újbúza árát is befolyásolni fogja – állítja. A jelenlegi kilátások szerint lényegesen jobb termés várható, mint tavaly, ráadásul megnövekedett vetésterületen. Ezt a várakozást erősíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) december 8-i állapotokat tükröző állapotminősítése, amely szerint az elvetett őszi búza 67 százaléka volt jó, 25 százaléka közepes és 8 százaléka gyenge, míg egy évvel korábban 48,38, illetve 14 százalékban sorolták a vetéseket e kategóriákba, vagyis számszerűsíthetően jobb a jelenlegi helyzet.ű
Ráadásul a vetések állapota a szakértők szerint azóta inkább javulhatott, mivel az elmúlt egy hónapban a korábban szárazabb területeken is számottevő csapadék esett. A gondot az enyhe idő jelenti a kártevők és a kórokozók valószínűsíthető áttelelésével, ami jelentősen megnöveli majd a gazdálkodók növényvédelmi költségeit, illetve most jelentősebb vadkárokról is beszámoltak a gazdálkodók. A várható termésmennyiséget ugyanakkor tovább növeli, hogy a vetésterület több mint 75 ezer hektárral meghaladja az egy évvel korábbit, és a NAK-adatok szerint közel 1 millió 20 ezer hektár. Ezek pedig mind az árcsökkenés irányába ható tényezők.