Az agrárminisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország – mondta Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat. Mint kiemelte: korábban még soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére, mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint, köszönhetően a nemzeti társfinanszírozása 80 százalékra emelésének. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése – fogalmazott Bencsik Dávid.

A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani. A magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul,

Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, illetve társult tagjként Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva Bencsik Dávid úgy fogalmazott: tartani kell a „nem fair versenytől”, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák. Amennyiben a megállapodás megszületik, például a baromfiágazatban a Mercosur-államokból importált mennyiség megegyezhet Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével, amelyet „mindenki megérezhet”. Hozzátette:

A magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető. Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek – mutatott rá a helyettes államtitkár.