A különböző húsféleségek közül hosszú ideje a baromfihús fogyasztása bővül a legdinamikusabban, és hosszabb távon is a baromfi-termékpályák kilátásai tűnnek a legígéretesebbeknek – írják elemzésükben az OTP Agrár szakértői. A világ növekvő húsigényének kielégítésére a leginkább kézenfekvő megoldásnak a baromfi tűnik, hiszen a baromfiágazatban kiemelkedő a takarmányhasznosulás, a termelés hatékonysága gyors ütemben javul. A termelés környezetterhelése lényegesen kisebb, mint más állattenyésztési ágazatokban, és a baromfitermékek fogyasztása ütközik a legkevésbé vallási korlátokba. Ráadásul az áruk más állati eredetű termékek árához viszonyítva alacsony.
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap
Az ágazatban dinamikus a fejlődés: a napi súlygyarapodás az 1960-as éveket jellemző 23 grammról napjainkra 58 grammra nőtt, úgy, hogy egy kilogramm hús előállításához 2,1 kilogrammról 1,5 kilogrammra szorították le a felhasznált takarmány mennyiségét. A termelés fajlagos vízigénye kétharmadára csökkent,
és az egyes állatfajok vonatkozásában a baromfihús-előállítás fajlagos ÜHG-kibocsátása a legkedvezőbb.
Idén csökken az uniós termelés
Az idei piaci előrejelzések szerint a COVID-19 járvány miatt az EU csirkehús termelésének mennyisége 2,8 százalékkal csökkenhet 2021-ben. A legnagyobb visszaesés Lengyelországban következhet be 12,1 százalékkal, de Franciaországban (-4,8 százalék) és Spanyolországban (-3,4 százalék) is termelésszűkülés várható Ezzel szemben Magyarországra vonatkozóan jelentősebb (6,8 százalék) kibocsátás növekedést várnak az elemzők. Visszaesik az uniós pulykahústermelés is, ezen belül itt is Lengyelországban várható a legnagyobb 14,2 százalékos csökkenés.
Az OTP szakértői emlékeztetnek arra, hogy az EU-ban az elkövetkező években a baromfihús behozatal fokozatosan emelkedni fog a kereskedelmi partnereknek felkínált kedvezményes vámkontingensek révén.
Vágócsirkében a hazai termelés az élvonalba tartozik
Magyarország az EU nyolcadik legnagyobb baromfihús-termelő tagországa, 4 százalékos részesedéssel. A hazai baromfiágazat fajtakínálata diverzifikált, a biológiai alapok jók, a takarmánybázis megfelelő. A baromfihús-termelés jellemzően specializált gazdaságokban, hibrid fajtákkal történik, a ház körüli baromfitartás háttérbe szorult.
A baromfiállomány 28 százalékát a tojók teszik ki. A tyúkférőhelyek 84 százaléka ketreces technológia, és mint ismert, több áruházlánc bejelentette, hogy 2025-től a közép-európai térségben, így Magyarországon is kizárólag szabad-, ökológiai és mélyalmos tartásból származó tojásokat forgalmaz majd, ami nem kis kihívás elé állítja a termelőket.
A baromfitartás üzemszerkezete szétaprózódott: a legtöbb gazdaságban 10 ezernél kevesebb állatot tartanak, ugyanakkor a baromfiállomány meghatározó része a szakosodott árutermelők 10 ezer egyed feletti gazdaságainál van, amelyek között kiemelkedő a 100 ezer feletti gazdaságok súlya.
A magyar baromfiágazat nemzetgazdasági szinten is fontos szerepet tölt be, hiszen a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 10 százalékát (294 milliárd forint), az állattenyésztésnek pedig közel 28,7 százalékát tette ki 2020-ban. A szektor termelési értéke a feldolgozott termékekkel együtt – becslések szerint – ennek a duplája. A baromfiipar minden ágazata jelentős exportárbevételt ér el, átlagosan az értékesítés 37-38 százalékát.
A „professzionálisnak” tekinthető hazai vágócsirke hizlaló üzemek teljesítménye eléri a nemzetközi versenytársakra jellemző értékeket.
Növekvő vágások
A baromfihús-feldolgozásra jellemző, hogy a cégek közel 40 százaléka szállít a külpiacokra (a teljes élelmiszeriparban ez az arány 20 százalék) és az exportárbevétel aránya 35-40 százalék körüli (hasonlóan az élelmiszeripar átlagához). A szakágazatban érintett vállalkozások méretét tekintve jelentős (49 százalék) a mikrovállalkozások aránya, ezzel szemben mindössze 21 középvállalkozás és 9 nagyvállalat működik. Ugyanakkor ez utóbbi, nagyobb méretű vállalkozások adják az ágazati teljesítmény 80-90 százalékát.
MTI Fotó: Balázs Attila
A baromfivágások száma éves átlagban 5 százalékkal nő. A baromfifélék közül a brojlercsirkék vágása töretlen növekedést mutatott az utóbbi években. Ugyanakkor Európa piacvezető csirkehústermelő integrációihoz képest a hazai vágóhidak kapacitása, mérethatékonysága és kihasználtsága vegyes képet mutat. Európában kevés az olyan üzem, amely ne két vagy három műszakban dolgozna, Magyarországon azonban ilyenre alig van példa.
A hazai baromfivertikum stabil helyzetét elsősorban annak köszönheti, hogy vertikálisan erősen szervezett, 85-90 százalékban a teljes termékpályán átívelő integrációkban működik, jellemzően magyar tulajdonban.
Általánosságban elmondható, hogy a takarmányárak mintegy 30 százalékos növekedése a vágóbaromfi-előállítás költségeit 20 százalékkal emeli. A jelenlegi zavaros, turbulens, túlkínálatos piaci helyzetben azonban a baromfiágazat szereplőinek egyfajta kettős árnyomással kell megküzdeniük. A takarmányárak emelkedését az output oldalról érkező árnyomás miatt a vágóállat és a végtermék árában egyaránt nehezen lehet érvényesíteni. Az előrejelzések szerint az élelmiszerárak a következő egy évben tovább emelkednek, míg a takarmányárak kissé mérséklődnek, de magasak maradnak.
Szükség van a versenyképesség javítására
Várakozások szerint az EU baromfihús-termelésének súlypontja fokozatosan a keleti tagországok felé tolódik. Európa nyugati-északnyugati részével ellentétben Kelet-Európában inkább az intenzívebb tartástechnológiák részesülnek előnyben, ezért a termelési költségek kevésbé emelkednek. Magyarországon a szakmai közvélemény 2030-ig éves átlagban 5 százalékos bővülést tart reálisnak, ami stratégiai célként kitűzhető.
A baromfi termékpályák fejlesztése érdekében racionális támogatási rendszert kell működtetni. Pozitívnak ítélhető, hogy az integrálni képes nagyobb üzemeknek adott a nagyobb összegű pályázatok lehetősége. Ugyanakkor szükséges a kisebb üzemek támogatása is, aminek feltételéül indokolt előírni az integrációkban való részvételt.
Ebben – nemcsak a nyugat-európai országok termelőihez, feldolgozóihoz, de Lengyelországhoz képest is – versenyhátrányban vagyunk.
A baromfiágazat versenyképességének javítása fejlesztéseket igényel, amely során kulcsfontosságú a méretgazdaságosság érvényesülése, és a kapacitáskihasználás javítása, amiben jelenleg jelentős tartalék van. Stratégiai cél a nemzetközi piacokon való versenyképességünk javítása. Az előállított magyar baromfitermékek piaci értékesítésében az érdekeltek közötti konszenzus megteremtésével indokolt az összehangolt értékesítés biztosítása. A versenyképesség javítása emellett a termékszortiment átalakítását is feltételezi. Komoly potenciál rejlik némely nyers (fagyasztott) és előkészített baromfihúsrész kivitelében: Afrikában az olcsóbb tömegtermékekkel, Ázsiában a csirkeszárnnyal és csirkelábbal, Észak-Amerikában az elősütött és előkészített baromfihússal lehetne érvényesülni.
