Az ármozgásokra vonatkozó kérdések azok, amelyek miatt itthon is válságot emlegetnek a mezőgazdaságban. Én úgy látom, hogy a szántóföldi növények árzuhanása feltette az i-re a pontot. Az a hatásegyüttes, amibe – többek között – a klímaváltozás, az EU agrárpolitikája és középtávú tervei, a munkaerő-kérdések, a fogyasztók szemléletváltozása, a költséghullámzások tartoznak, eszmélésre késztette az igen koncentrált kínálattal bíró növénytermesztő társadalmat. Sosem látott nyitottságot látok a változtatásra, egyre kevesebben akarnak tovább száguldozni a zsákutcában. A kitérő manőverek révén egy új mezőgazdaság és élelmiszer értéklánc alakul ki nálunk. Az ehhez szükséges gazdaság-szintű stratégiai döntésekhez szeretnék hozzájárulni az árváltozások elemzésével, és előrejelzésével.

FFPI január: -1 százalék

A FAO élelmiszerár-indexe (FFPI) 118,0 ponton állt 2024 januárjában, ami 1,2 ponttal (1,0 százalékkal) alacsonyabb a decemberi szintnél. A gabona- és húsárindexek csökkenése túlszárnyalta a cukor árának emelkedését. A tejtermékek és a növényi olajok esetében csak csekély korrekciót regisztráltak. Az index 13,7 ponttal (10,4 százalékkal) maradt az egy évvel ezelőtti érték alatt.

A részindexek a következő mozgásokat mutatják:

• A FAO Gabonaárindex átlagosan 120,1 pontot ért el januárban, ami 2,7 ponttal (2,2 százalékkal) alacsonyabb, mint decemberben, és 27,4 ponttal (18,6 százalékkal) a 2023. januári értékéhez képest. Az esést csak a rizs árának 1,2 százalékos emelkedése mérsékelte.
• A FAO növényi olajárindex átlagosan 122,5 pontot ért el januárban, ami kis mértékben, 0,2 ponttal (0,1 százalékkal) magasabb az előző hónaphoz képest, de még mindig 17,9 ponttal (12,8 százalékkal) elmarad a 2023. januári értéktől. A stagnálás annak köszönhető, hogy a pálma- és napraforgómag-árak emelkedése ellensúlyozta a szója- és repceolaj jegyzések csökkenését.
• A FAO tejárindex átlagosan 118,9 pontot ért el januárban, gyakorlatilag nem változott a decemberi értékhez képest, és 25,8 ponttal (17,8 százalékkal) maradt el az egy évvel ezelőtti értéktől. Januárban nőttek a vaj és a teljes tejpor (WMP) nemzetközi árjegyzései, ami ellensúlyozta a sovány tejpor (SMP) és a sajt árcsökkenését.
• A FAO húsárindex átlagosan 109,8 pontot ért el januárban, ami 1,5 ponttal (1,4 százalékkal) alacsonyabb, mint decemberben. Ez már a hetedik egymást követő havi csökkenést jelenti, és 1,3 ponttal (1,2 százalékkal) alacsonyabb a tavalyi értékénél. Januárban nem szokatlan, hogy visszaesik a húsok iránti kereslet.
• A FAO cukorárindexe januárban átlagosan 135,3 pontot ért el, ami 1,1 ponttal (0,8%-kal) magasabb, mint decemberben és 18,5 ponttal (15,9 százalékkal) az egy évvel ezelőtti értéknél. A cukor világpiaci árának növekedését főként a brazíliai aszály miatti aggodalmak, valamint a kedvezőtlen thaiföldi és indiai termelési kilátások okozták.

Itthon is esnek az árindexek

Sosem történt meg, és meggyőződésem, hogy soha nem fog többé az, hogy az értéklánc árai párhuzamos emelkedést tudtak mutatni 2022-ben. Sokan el is hitték, hogy ez így fog maradni. De 2023 elején gyorsan jött a kijózanodás: visszaállt a megszokott rend, a lánc elején estek leggyorsabban és a végén a leglassabban az árak.

A régi nóta: ár-érdekérvényesítő képesség Papuskáim (ahogy Csónakos mondaná). Szóval minden a régi, de a másfél évig csökkenő trendben lévő kiskereskedelmi élelmiszer-forgalom magáért beszél (persze értékben maradt a trendszerű emelkedés eközben is).

Nem is beszélve szerkezetének igen kedvezőtlen, régi időket idéző visszarendeződéséről. Emiatt a Maslow-piramis a feje tetejére állt, minek következtében a magas hozzáadott értékű élelmiszerek sorra hullanak ki a kosárból. (Az ábrán a számok a 2022. és 2023. évi indexváltozásokat mutatják.)

Forrás: KSH *A mezőgazdasági termelői árindex novemberig

A 2023. évi helyzet másik jó mutatója az agrárolló. A mezőgazdasági ráfordítási árak a termelői áraknál jelentősebben nőttek, az agrárolló értéke 88 százalék volt 2023 I–III. negyedévében. Ez persze egy nagy átlag, de valahol mégis ez a lényeg. Mondhatnánk: Hol a lóvé? Amíg bőségben volt, kevesebbet foglalkoztunk vele. De most, amikor a termelők jelentős része már második éve nem lát nyereséget, hiányzik, fáj. Ez a fájdalom hozza el azt a nyitottságot, amely a változtatáshoz elengedhetetlen. Nevezzük nyugodtan kényszernek.

Forrás: KSH

Mi lesz ebből!

Szokásos előrejelzéseim a következők:

1. A világpiaci élelmiszerárak tovább mérséklődnek ebben az évben, az index értéke egyre lassuló ütemben csökken, de 100 felett marad.

2. A hazai élelmiszerárak csökkenése is folytatódik, de szintén lassuló ütemben.

3. Várakozásaim szerint, az agrárolló év végi számai azért már mások lesznek. Vissza fog állni a tavalyi szint közelébe. Idén pedig 2-3 százalékkal 100 százalék alá várom.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ