Januártól negyven százalékkal emelhetik a liszt árát a malmok

Forrás: Shutterstock
Az energia-, a munkabér-, az üzemanyag-költségek és a búzaár drasztikus emelkedése miatt januárban mintegy 40 százalékkal kell emelniük a malmoknak a liszt átadási árát, hogy ne menjenek tönkre – mondta a Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Az őrlésre alkalmas jó minőségű búza tonnánkénti ára 90 ezer forint körül jár, és mivel nem látszik semmilyen ellentétes hatás, arra lehet számítani, hogy januárban 100 ezer forint alatt már nem lehet búzát találni a piacon – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége Gabonafeldolgozók Tagozatának elnöke. A további áremelkedés irányába hat, hogy egyrészt már nagyon kevés szabad búza van a piacon, másrészt azok a termelők, akiknél még van készlet, tartják az árujukat.

Lakatos Zoltán számításai szerint, ha januártól nincs 100 forint alatti búza, akkor – figyelembe véve a Hajdú Gabonának 500-600 millió forint költségnövekedést okozó energia-, munkabér- és üzemanyagköltségek emelkedését is – csak úgy termelhetik ki a ráfordításaikat, ha kilónként 155 forintért árulják a lisztet, mert ezalatt veszteséget termelnének. Ez pedig az átadási ár 40 százalékos növekedését jelenti, ami a pékárukban is jelentkezik majd, még ha ennél kisebb mértékben is.

Több élelmiszeripari szereplő és ágazati szakértő is beszélt már arról, hogy a költségnövekedések miatt muszáj lesz emelni az átadási árakat, és ennek az emelésnek végig kell mennie az ellátási láncon, egészen a fogyasztókig. Az áramdíj több mint a duplájára, a gázár a háromszorosára nő, magasan van az üzemanyagok ára, és januártól a minimálbér is emelkedik, ami pedig magával húzza a többi munkavállaló bérét is.

Lakatos Zoltán szerint ugyanakkor, ha sikerül átvinni a liszt átadási árának 40 százalékos emelését, akkor még nem kerestek egy forintot sem. Úgy véli, amelyik malom korábban olcsóbban tudott venni búzát, azzal – amíg kitart – megpróbálhatja kicsit lejjebb tartani az árait. Ennek viszont előbb-utóbb vége lesz, ő legalábbis nem tud olyan malomról, amelyik annyi búzát be tudott tárolni, amennyi kitart a következő aratásig.

A malmok az idén már kétszer is emeltek árat, először valamivel kevesebb mint 5, majd – bár 10-et szerettek volna – 8 százalékot sikerült elfogadtatni partnereikkel. Ezzel az összesen körülbelül 12-13 százalékos emeléssel pedig sehol sem tart az iparág – mondta Lakatos Zoltán, hozzáfűzve, hogy ilyen mértékű árnövekedést még nem tapasztalt negyvenéves pályafutása során. Az ár gyakorlatilag az aratás kezdetén robbant az induló árként addig soha nem tapasztalt tonnánkénti 62 ezer forintos búzaárral, és ezt, illetve az azóta bekövetkezett áremelkedést az iparág nem tudta lekövetni, ahogyan egyébként a többi élelmiszeripari termékgyártó szakágazat sem. Januártól az átadási áraknak is robbanniuk kell, és nem csak a malomiparban – nyomatékosította Lakatos Zoltán. Abba bele sem mer gondolni – tette hozzá –, mi történik, ha nem tudják a jelzett mértékben emelni a liszt árát.