Itt vannak a pontos adatok arról, mennyivel vagyunk lemaradva az uniós átlagtól a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Részletes adatokat közölt az Eurostat az uniós polgárok egészségtudatosságáról, amelyből a zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokások is kiderülnek.

Nem szolgáltak jó hírekkel a European Health Interview Survey (EHIS) legújabb adatai, melyeket a napokban hozott nyilvánosságra az Eurostat – írja honlapján a FruitVeB. A 27 uniós tagállamra kiterjedő önbevallásos kérdőíves felmérés az EU lakosságának általános egészségügyi állapotát és egészségtudatossággal kapcsolatos szokásait vizsgálta a 2019-es évre vonatkozóan, és többek között országos bontásban foglalkozott azzal, hogy naponta hányszor fogyasztanak zöldséget, illetve gyümölcsöt az uniós polgárok.

A kérdőív eredményei a lakosság arányában három kategóriába sorolva mutatják be az adott ország lakosainak jellemző zöldség-gyümölcs fogyasztását. Az első csoportba azok a válaszadók tartoztak, akik nem fogyasztanak minden nap zöldséget vagy gyümölcsöt. Sajnos ebben a kategóriában az EU átlaga alatt teljesítünk: míg az uniós országok átlagában a lakosság körülbelül egyharmadánál (32,9 százalék) marad el a mindennapos zöldség-gyümölcs fogyasztás, Magyarországon ez 36,3 százalék, tehát az egészségtudatos táplálkozás területén bőven lenne teendő. Igencsak nagy a lemaradásunk a belgákkal, írekkel, spanyolokkal és olaszokkal szemben, de szerencsére annyira rosszul sem állunk, mint a románok, ahol a lakosság csaknem háromnegyede nem jut naponta zöldséghez vagy gyümölcshöz. Érdekesség, és talán kevéssé várt eredmény, hogy ugyanez igaz a csehek 50, illetve a hollandok több mint 40 százalékára is.

A második kategóriába a naponta 1-4 adag zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztó országok tartoznak, és ebben a szegmensben állunk az uniós rangsorban a legjobban. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ez még mindig elmarad az ENSZ által javasolt 400 gramm/nap ajánlott beviteli mennyiségtől. A belgák, spanyolok, és világon a legtöbb zöldség-gyümölcsöt fogyasztó olaszok itt is kiemelkednek a mezőnyből, és Magyarország is az uniós átlag felett teljesít, alig maradva el a németektől.

A harmadik kategóriába pedig a naponta legalább öt adag zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztó népesség aránya tartozott a felmérésben, itt már teljesül az ENSZ 400 gramm/nap ajánlott beviteli célértéke. A FritVeB szerint a hosszú távú egészségügyi hatások miatt arra kellene törekedni, hogy hazánkban is a lehető legtöbben tartozzanak ebbe a kategóriába. Viszont sajnálatos módon az európai rangsorban itt foglaljuk el a legrosszabb helyezést, a szlovákok és szerbek között a mezőny hátsó harmadának elején állunk. Többek között megelőz minket Lengyelország, Horvátország, és az összes nagy európai ország is, de megelőzzük például az osztrákokat. Messze kiemelkedik a mezőnyből Írország, Hollandia, Dánia és Franciaország, és elég távol vagyunk az EU-27 átlagától is.

Fejenként mennyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk évente?

A KSH adatai szerint a hazai fejenkénti éves gyümölcsfogyasztás az utóbbi öt évben nagyjából a 45-54 kilogrammos sávban mozgott, és enyhén emelkedő tendenciát mutatott, de a 2020-es koronavírus-válság jelentős visszaesést okozott. Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztás alakulása nagyon erősen függ az áraktól. Gyümölcsfogyasztásunk sajnos messze elmarad a 77,3 kilogramm/fő/év körüli uniós átlagtól. Legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsfajunk az alma (9,8 kilogramm/év/fő), melyet a citrusfélék és a banán követnek (8,2 illetve 8,0 kilogramm/fő/év), de fontos még a görögdinnye (6,3 kilogramm/fő/év) és a csemegeszőlő valamint a hatalmas ingadozásokat mutató őszibarack (egyaránt 2,5 kilogramm/fő/év) fogyasztása is. Mindez azt jelenti, hogy napi gyümölcsfogyasztásunk 128 gramm/fő alatt marad.

Zöldségfogyasztásunk az utóbbi öt évben a 2019-es visszaesés kivételével szintén enyhén emelkedő tendenciát mutatott, az uniós módszertan szerint (a burgonyát is ide számítva) 2020-ra már meghaladta a 87 kilogramm/fő/év mennyiséget, és burgonya nélkül először lépte át a 60 kilót (KSH). Legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféléink közé tartozott 2020-ban a vöröshagyma (9,1 kilogramm/fő/év), a sárgarépa (7,6 kilogramm/fő/év) és a paradicsom (7,1 kilogramm/fő/év), valamint a paprika és a káposztafélék (5,5-5,5 kilogramm/fő/év). Ebben az ötéves időszakban Magyarországon a legjelentősebb bővülés a tartósított zöldségeknél, zöldségkészítményeknél mutatkozott. A napi fogyasztás ezek alapján 165 gramm/fő, amihez a gyümölcsöt is hozzászámítva összesen 293 gramm/fő napi zöldség-gyümölcs fogyasztás jön ki, ez pedig jócskán elmarad az ENSZ által kívánatosnak tartott 400 gramm/fő/nap célértéktől.