Mintegy 20 százalékos árbevétel-növekedést ért el a Gyulahús Kft. az idei év első öt hónapjában – mondta a VG érdeklődésére Daka Zsolt, az önkormányzati tulajdonú társaság ügyvezetője. Ennek a növekménynek a kisebb része származik belföldről, az exportbevétel pedig nem csupán az árfolyamváltozás, hanem a külpiacokon értékesített árumennyiség növekedése miatt is bővült. A bel- és külpiaci volumennövekedés ugyanakkor összességében csupán 2 százalékos volt, az exportpiacok pedig körülbelül 20 százalékot jelentenek a cég kibocsátásában.
Daka Zsolt szerint nehéz idők jönnek a következő hónapokban. Úgy véli, a fogyasztók költekezése visszafogottabb lesz. Ez különösen az őszi hónapoktól lesz érzékelhető, nyáron a turizmus még kompenzálhatja a háztartások fogyasztásának esetleges csökkenését.
A Gyulai brand elég erős, így reményeim szerint a cégnek ez a nehezebb időszak nem okoz gazdálkodási problémákat
– mondta. Arra a kérdésre, hogy a brand vajon a külpiacokon is elég erős-e, azt válaszolta, hogy a jelek szerint igen, ugyanis Nagy-Britanniában és Lengyelországban is szépen tudtak bővülni az elmúlt időszakban.
Az idei tervekről az ügyvezető elmondta, hogy 10-12 százalékos árbevétel-növekedést céloztak meg, az eredményük viszont várhatóan a tavalyi 656 millió forint alatt marad. Ennek oka leginkább az alapanyagként használt sertés felvásárlási árának emelkedése, illetve a négy-ötszörösére dráguló energia.
„A Gyulahúsnál másfél milliárd forintot meghaladó értékű fejlesztést hajtottunk végre önerőből, illetve kisebb összegpályázati támogatásokból, amiből a gépek egy részét tudtuk lecserélni” – mondta a VG-nek Görgényi Ernő, Gyula polgármestere. Az önkormányzatot, mint tulajdonost képviselő városvezető szerint ugyanakkor
Most ugyanis két telephelyen működnek, ami bizonyos költségek duplikálásával jár együtt, és a polgármester szerint az sem szerencsés, hogy Gyula belvárosában található üzemük működéséhez 30 tonna ammóniát tárolnak ott.
Másfél évvel ezelőtt készítettek egy tervet a Gyulahús Kétegyházi úti telephelyén egy új üzem létesítésére, ami akkor 13 milliárd forintos költséggel számolt. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsák, külső tőke bevonására van szükség, mert az önkormányzatnak ehhez nincs anyagi ereje, ekkora hitelt pedig nem lehet kitermelni – mondta a polgármester. Ezért a Vidékfejlesztési program Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című pályázatán a maximális, 5 milliárd forintos támogatást igényelték, a fennmaradó nyolcmilliárdot pedig külső tőke bevonásával tervezik előteremteni, és meghirdették a kft. üzletrészeinek 49 százalékát. Az eredeti önkormányzati határozat szerint a tranzakcióról a végleges döntésnek február 28-áig kellett volna megszületnie, érdemi előrelépés azonban azóta sem történt az ügyben. Érkezett három ajánlat, de addig nem tudnak érdemben tárgyalni egyik jelentkezővel sem, amíg a pályázatról nincs döntés.
„Növelni kell a tőkebevonást, vagy csökkenteni a műszaki tartalmat” – mondta erre Görgényi Ernő, azonnal leszögezve, hogy utóbbira nincs lehetőségük, mert a technológia helyigénye adott, ezért nem tudnak az új épület méretén csökkenteni. A potenciális befektetőkel pedig csak a pályázat eredményének ismeretében tudnak tárgyalni.
