Európa minden évben kukoricaimportra szorul, mégpedig tízmillió tonnát meghaladó, de akár húszmillió tonnát is elérő mennyiségben, mivel nincs a felhasználásnak megfelelő mennyiségű belső termés – vezette fel a kontinentális kukoricapiaci alaphelyzetet Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a cég sajtóbeszélgetésén. A termény 70 százalékát takarmányként hasznosítják, a többi az egyéb ipari felhasználáshoz, zömében etanol-, izocukor- és keményítőgyártáshoz szükséges. A tavalyi évet tetézte a szárazság, amely Magyarországon különösen súlyos volt, ráadásul az elmúlt évi termés minősége is kifogásolható az aflatoxin miatt – hangzott el a Világgazdaság tudósítása szerint .

A toxinprobléma érzékeltetésére elmondta, hogy a Hungranának az őszi hónapokban ezertonnás nagyságrendben kellett takarmánytól megszabadulnia a hulladékégetőben, mert toxinos lett. Mivel az aflatoxin nem homogén módon helyezkedik el egy-egy kukoricatételben, sokszor hiába vizsgálták be a szabványnak megfelelően a szállítmányt, fertőzött áru így is bekerült a feldolgozóba, egy-egy góc pedig tovább képes fertőzni. A gombatoxin aztán a feldolgozáskor a takarmányban homogenizálódik, tönkretéve a teljes mennyiséget.

Ha az új termésig sem születik megoldás, félő, hogy a termelők között lesz, aki összekeveri majd az egészséges áruját a fertőzöttel, aminek az a kockázata, hogy a magyar kukorica kiszorul az exportpiacokról.

Ebben a helyzetben érkezett a magyar piacra az ukrán import, ami – ahogyan a vezérigazgató fogalmazott – a Hungranát konkrétan megmentette, és annak köszönhetően tudtak dolgozni. A társaságnál tavaly áprilisban kezdődött az ukrán importprogram, és az azt követő fél évben a magyar állam aktívan segédkezett az import növelésében, hiszen nem volt elég kukorica itthon. Növelték az átrakó kapacitást, egyszerűsítették az adminisztrációt. Sok termelő a szeptember–októberi, 130–135 ezer forintos tonnánkénti áron sem adta el a terményt, további drágulásban bízva, a nemzetközi piacokon azonban elkezdődött a gabonaárak lejtmenete.

Reményeik szerint a második félévben újraindítják a gyártást.

Tovább zavarja a kukoricapiacot a tisztázatlan jogi helyzet: elvileg és az uniós, valamint a hazai jogszabály szerint a május 2. előtt kötött szerződések alapján érkező árunak be kellene jönnie, de mégsem engedik be az ilyen tételeket a határon. Mivel az ukránok tudják, hogy mi történik az országhatáron, már föl sem adják az ilyen tételeket, hogy ne foglalják velük a vagonokat. Ebből komoly nemzetközi perek lesznek, a Hungranát körülbelül húszmillió eurónyi kötbérrel támadták meg – mondta.

Bár a magyar gazdálkodók az ukrán importnak tulajdonították az árcsökkenést, az azonban annak tudható be, hogy nagyon jó kukoricatermést várnak a világon, és ez vonatkozik a búzára és az árpára is. Dél-Európában ugyan aszály van, de ezek a regionális hírek a világból érkező optimista termésbecslések miatt nem tudják emelkedésbe fordítani az árakat. A mai piaci helyzetet jól jellemzi, hogy Egyiptom egy tenderen 680 ezer tonna búzát vásárolt, a leszállított áru ára pedig Magyarországra visszaszámolva – azaz az innen történő szállítás költségeivel kalkulálva – tonnánként 70 ezer forintra jött ki. Ez történt két hete, azóta némileg lejjebb mentek az árak – tette hozzá.

Itthon most a tavalyitól lényegesen eltérő az időjárási helyzet, eddig túlnyomó részben megfelelő mennyiségű csapadékot kaptak a földek. Megfigyelhető az is, hogy „kerülnek elő” kukoricatételek, amelyek mindegyike 2021-es, és az áru tulajdonosai szerint garantáltan toxinmentes. Az utóbbira ugyan általában nincs vizsgálati eredmény, itt a vevőnek meg kellene elégednie azzal az információval, hogy nem a tavalyi toxinos év terméséről van szó. Reng Zoltán szerint a következő három-négy hónapban sok áru bent marad a hazai raktárakban, mert nincs kereslet a magyar kukoricára. A helyzet a termelők szempontjából egy-két hónap múlva csak rosszabb lesz, hiszen akkor már jön az az idei árpa- és búzatermés.

A kereslet visszaesése a feldolgozókat is sújtja: minden termékből 10–30 százalékkal kevesebb fogy, minden piacukon érzik a visszaesést. Ez az év tehát a termelőknek és a feldolgozóknak is nehéz lesz, nem várható ugyanis, hogy a jelenlegi és a következő egy-két hónapban várható nehéz piaci helyzet az év második felében jobbra fordul. Erre talán jövőre, jó esetben az első negyedévben már van esély.