Szarvasmarhából 44,4 ezer darabot vágtak le 2023 első fél évében, 8,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 23 ezer tonna, hasított súlya 12 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly is több mint 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – írja a Világgazdaság. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által közölt statisztika szerint a levágott szarvasmarhák 63 százaléka tehén, 18 százaléka bika volt. A tehenek vágása 6,7 százalékkal, a bikáké 13 százalékkal csökkent, míg az üszők vágása 7,8 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2023 első fél évében az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Az élő marhák külkereskedelmi forgalmáról az első öthavi adatok állnak rendelkezésre, azok alapján Magyarország a közel 28 ezer tonna export mellett 6,7 ezer tonna szarvasmarhát importált ebben az időszakban. Az export mennyisége gyakorlatilag nem változott, míg az import több mint 35 százalékkal nőtt a tavalyi első öthavihoz viszonyítva. Az élőmarha-export főként Törökországba, Koszovóba és Ausztriába irányult, a kivitel több mint 44 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Dániából, Ausztriából és Németországból érkezett úgy, hogy a Dániából szállított élő marha mennyisége meghaladta a teljes behozatal több mint egyharmadát.

A tavaly december 1-jére vonatkozó KSH-adatok szerint a szarvasmarhák száma 885,3 ezer darab volt. Az állomány 2021 decembere óta 16,8 ezerrel, 2021 júniusa óta pedig 17,4 ezerrel csökkent. A tehenek száma 418 ezer volt 2022. december 1-jén, 2200-zal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A magyarországi vágóhidakon 2,184 millió sertést vágtak le 2023 első fél évében, 55 ezer darabbal kevesebbet, mint tavaly az első hat hónapban, ami 2,5 százalékos csökkenés. A levágott állatok élősúlya összesen 257 ezer tonna, hasított súlya pedig 206 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly egyaránt 3,5 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét.

A sertéstartók pesszimizmusának enyhülését jelezheti, hogy a sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első félévi 35,1 ezerről több mint 15 százalékkal, 29,7 ezer darabra csökkent idén június végéig.

Az első öthavi adatok szerint az élősertés-export 10 százalékkal bővült, az import pedig 3 százalékkal csökkent 2023 első öt hónapjában 2022 azonos időszakához képest. A némileg javuló külkereskedelmi egyenleg ellenére az import több mint duplája a kivitt mennyiségnek, hiszen 11,5 ezer tonna exportált sertés áll szemben 26,3 ezer tonna behozott disznóval. Az élősertés-import főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból származott, a kivitel pedig nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult.

A sertésállomány eközben tovább csökkent. A KSH adatai szerint közel 2,56 millió sertést tartottak Magyarországon 2022. december 1-jén, az állomány nagysága a 2021. decemberi létszámtól 168 ezer darabbal (6,2 százalékkal), míg a 2022. júniusitól 157 ezerrel maradt el. Az anyakocák száma 147,8 ezer volt 2022 decemberében, az állomány egy év alatt 9,1 ezerrel, 5,8 százalékkal csökkent.

Az idei első hat hónapban 105,9 millió baromfit vágtak le, 6,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 319 ezer tonna, vágott súlya pedig 240 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján a 85 százalékát – a csirke tette ki, amelyből 90 milliót vágtak, 6,2 százalékkal többet, mint 2022. január–júniusban.

Feltűnő ugyanakkor, hogy az összességében növekvő baromfivágáson belül a pulykavágások száma drasztikusan csökkent: a 2,3 millió levágott pulyka 22,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a pulykák aránya az összes baromfivágásból 2,2 százalék volt, míg a kacsáké 10,4. Az utóbbiból közel 11 milliót, libából 1,1 millió darabot vágtak 2023 első fél évében. A madárinfluenza miatt a bázis alacsony volt, a libavágások számának növekedése ennek következtében 17,5, a kacsáké pedig 20,9 százalékos volt.

A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 29,1 millió volt 2022. december 1-jén, csaknem 3 millióval kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) az 500 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország a 2023. január–májusi időszakban – idézte az AKI az Eurostat adatait.

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma némileg meghaladta a 25 ezer darabot 2023 első fél évében, ami 24,2 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A KSH adatai szerint a juhállomány 871,7 ezer volt 2022. december 1-jén, 15,3 ezerrel, vagyis 1,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyajuhok számának csökkenése ennél intenzívebb volt: 2022 decemberében 693 ezret tartottak nyilván, 27 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban, és közel 22 ezerrel kevesebbet, mint tavaly júniusban.