A hazai szántóföldi zöldségtermelésben az egyik meghatározó növény a csemegekukorica, ahogy a Bonduelle termékei között is az. Hogy sikerült az idei szezon?

A 2022-es történelmi aszály után idén szerencsére sokkal kedvezőbben alakult az időjárás és a kukoricaszezon is: a Bonduelle három magyarországi gyára – a nagykőrösi, a békéscsabai és a nyírszőlősi – messze a tervek felett tudott teljesíteni. A tavalyihoz képest 30 százalékkal többet, összesen 136 ezer tonna csemegekukoricát dolgoztunk fel. Ez közel 300 millió konzervet jelent, amely a valaha volt legnagyobb mennyiség a Bonduelle több mint harmincéves hazai történetében. Cégünk egyébként 35 ezer hektáron termeltet zöldséget Magyarországon, ebből 10,5 ezer hektáron kukoricát.

A termeltetett zöldségek területében volt változás az elmúlt években?

Igen, a kukorica aránya megnövekedett, míg a zöldborsóé csökkent. Utóbbi ugyanis korai érésénél fogva érzékenyebb a tavaszi fagyokra, illetve a nagy esőzések nagymértékben befolyásolhatják terméshozamát. A szerkezet átalakulását nemcsak az időjárás, hanem a pandémia is okozta, ugyanis azóta Magyarországon és Nyugat-Európában is jelentősen megnőtt az igény a csemegekukoricára, azon belül is a szuperédes fajtára. A zöldborsó területének szűkülése és a csemegekukorica növekedése mellett zajlik egy másik folyamat is: egyre nagyobb területen termeltetünk hüvelyeseket.

Hogyan változtak az egyes termékeik iránti piaci igények, érzékelnek-e valamilyen trendet a fogyasztói ízlésben?

Magyarországon még mindig a csemegekukorica a legismertebb és a legnépszerűbb, ugyanis a kukorica esetében nincs igazán más alternatíva a konzervkukoricához képest – a fagyasztott és a nyáron fogyasztott csöves kukorica mennyisége csekély. Ahogy említettem, egyre többen keresik a szuperédes változatot, amely természetes formában tartalmazza a cukrot. Ezt kínáljuk a Bonduelle Gold termékcsaládunkban, amelyen belül két éve bevezettünk egy prémium változatot, amelyik alapanyagát a legjobb termőterületekről válogatjuk. A kukoricáink 75 százaléka már ebből a szuperédes fajtából származik, erre van a legnagyobb igény, főleg Nyugat-Európában. A magyarországi szuperédes kukorica gyártásának harmadát mi dolgozzuk fel.

Az elmúlt időszakban az figyelhető meg, hogy a hüvelyesek lett a legnagyobb zöldségkonzerv-kategória,

bár itt igen sokféle típus van a hagyományos vörös-, fehér- és tarkababtól a lencsén át a csicseriborsóig. Ennek a nagy és színes kategóriának közel fele ízesített, úgynevezett szószos bab, amely a pandémia óta látványosan növekszik. Megfelel ugyanis a fogyasztók kényelmi igényeinek, hiszen ez már egy készétel, kész köret, azonnal fogyasztható és felhasználható. Ilyen termékből nekünk már hétféle variánsunk is van, különböző ízesítésekkel, a legismertebb mexikói vagy a lágy paradicsomostól a pikáns curry vagy barbecue ízekig. Az elmúlt időszak egyik nagy felfedezettje pedig a csicseriborsó, amely az elmúlt hat-nyolc évben lett egyre népszerűbb Magyarországon, és bár fő felhasználási módja a humusz és a falafel, egyre több receptben is helyet kap.

A magyar fogyasztó mennyiben más – ha az – mint a nyugat-európai? Érzékelik-e azt, hogy nálunk is erősödik a növényi alapú ételek fogyasztása az állati termékekkel szemben?

Az Eurostat 2019-es adatai alapján

az EU tagállamai közül sajnos Magyarország az utolsó helyen áll a napi zöldségfogyasztásban: a lakosság csupán 30 százaléka fogyaszt naponta legalább egyszer zöldséget.

Ráadásul ide számolják a burgonyát, valamint a hagyományos konyha olyan alapanyagait, mint a paradicsom és a paprika, de ezek együtt is csupán a negyedét teszik ki a napi étkezésünknek. A kutatások szerint ugyanakkor a fogyasztók ennek valamilyen szinten tudatában vannak, és a lakosság mindössze harmada gondolja csak úgy, hogy gyakran táplálkozik egészségesen, a döntő többség saját bevallása szerint csak ritkán tesz így. Az elmúlt évtizedekben, amikor emelkedett az életszínvonal és nőtt a kínálat, az emberek több húst, azon belül is jobb minőséget fogyasztottak, ezzel párhuzamosan pedig több növényi alapú egészséges ételt is, de alapvetően nem változtak meg az arányok. Az elmúlt időszakban azonban Magyarországon is megfigyelhető, hogy a hústermékek jelentős árnövekedése, az egészségi és az ökológiai szempontok miatt is előtérbe került a növényi alapú étkezés, főleg a fiatal felnőttek körében. Sok az úgynevezett flexitariánus fogyasztó, aki tudatosan kevesebb húst fogyaszt, az ilyen fogyasztók aránya azonban Magyarországon és a régióban is még alig a fele a nyugat-európai fogyasztókhoz képest. A hüvelyesek népszerűségnövekedése is beleillik ebbe a trendbe, hiszen a fehérjetartalmukból adódóan ezek a növények mindig egy változatosan elkészíthető, húspótló alternatívát jelentettek.

Termékfejlesztéseikben is követik ezeket a változásokat?

A Bonduelle magyarországi konzervüzemeiben alapzöldségeket gyárt, de nagy tapasztalatunk van a szószos babokban is. A kereskedelmi kínálatunkban azonban ezen kívül számos más zöldségfajta van a bébirépától a gombáig, a lencsétől a szójababcsíráig és széles a fagyasztott termékeink választéka is. Ami a hazai innovációkat illeti, a növekvő hüvelyes kategóriában új szószos termékeket vezettünk be idén, Bon Menu babcsaládunk kiegészül a marokkói fűszerezésű csicseriborsóval és az indiai curry lencsével, amelyekkel reményeink szerint új dimenziót adunk a szószos termékek kedvelőinek. A Bonduelle küldetése, hogy inspirálja az elmozdulást a növényi alapú táplálkozás felé, mégpedig a zöldségeknél szélesebb termékkategóriában. Ennek jegyében egyre több kész megoldást kínálunk, ilyen a Good Lunch család, amelyben gabonafélék, hüvelyesek és egyéb zöldségek vannak harmonikus arányban, egy perc alatt elkészíthető módon, készételkénként vagy köretként. Ez idén kiegészült egy új, rizses alapú termékkel.

Hogyan érinti termékeiket a kiskereskedelmi forgalom hosszabb ideje tartó mennyiségi csökkenése? Mennyire tudták költségnövekedéseiket érvényesíteni az árakban?

A magas hazai infláció miatt csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ami a zöldségkonzervek kategóriájában is meglátszódik. Főleg az idei év első felétől érezhető a piacszűkülés. Bár a konzervzöldségek ára kisebb mértékben növekedett, mint a friss termékeké vagy tejtermékeké, a jelenlegi gazdasági helyzetben az ár fontosabb szempont, mint az egészség. Annak ellenére pedig, hogy a mi kategóriánk is jellemzően alapanyag, nem volt része az árstopnak és a jelenlegi kötelező akciós termékek körében sincs benne. Ami a költségnövekedést illeti, a fémdobozok ára tavaly megduplázódott, ezen felül pedig termesztés és feldolgozás minden költségeleme is emelkedett, ezt az iparágat is érzékenyen érintette a műtrágya, a munkaerő, a logisztika és az energia drágulása, amire a piaci szereplők – köztük mi is – mind áremeléssel reagáltak. De a jelenlegi piaci helyzetben a költségnövekedéseket nekünk sem sikerült teljes mértékben átvinnünk. Eközben pedig folyamatosan ügyelünk arra is, hogy a kiskereskedelmi forgalom szűkülése minél kevésbé érintsen bennünket.

Az EPR-rendszer bevezetése viszont újabb terhet jelent. Ez mekkora többletköltséget okoz évente, és tudják-e ezt érvényesíteni az árakban?

A konzervek esetében a fémdobozos kiszereléseknél az új EPR-rendszer tízszeres szorzót jelent: eddig dobozonként átlagosan 1-1,5 forint volt a környezetvédelmi díj, ez most 10-12 forint lett. Az üveges terméknél valamelyest kisebb a növekedés, ott „csak” négyszeres az emelkedés. Ez a Bonduelle költségeiben jelentős tétel lett, amelyet egy körülbelül 4-5 százalékos további áremelés tudna csak kompenzálni. Viszont a jelenlegi inflációs környezetben, amikor a kiskereskedelmi forgalom is csökken, nem szándékozunk újabb terheket tenni a fogyasztókra, így sajnos ezt az extra költséget le kell nyelnünk.

Az egyes termékekből milyen arányú az exportjuk, hogyan változott a külpiaci teljesítményük az elmúlt években?

Magyarország kukoricában világhatalom, az itt termesztett mennyiség túlnyomó része Európa szinte összes országába kerül.

A hazai zöldségfogyasztás tendenciái még sajnos nem növelik túlságosan a hazai arányát, de az biztos, hogy van elegendő zöldség minden igényre.

Új uniós támogatási ciklus indult, amelyben kormányzati cél az élelmiszeripar fejlesztése. A Bonduelle milyen beruházásokat tervez a közeljövőben?

Az elmúlt években, sőt évtizedekben jelentős fejlesztések és beruházások voltak mindhárom gyárunkban, a gyártás, a technológia, az energiafelhasználás és a környezetvédelem területén egyaránt. Mindhárom gyárunk a Bonduelle legmodernebb és leghatékonyabb üzemei közé tartozik. Az elmúlt évek a kapacitásbővítés jegyében teltek, főleg Nagykőrösön és Békéscsabán, hogy a pandémia utáni növekvő európai és hazai igényeket ki tudjuk elégíteni. A jelenlegi gazdasági és fogyasztási válság majd elmúlik, és akkor újra képesnek kell lennünk elegendő és minőségi zöldség feldolgozására.