A Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) december végi adatai szerint a szabadföldi zöldségfélék belföldi termésmennyisége 2020. évihez képest 1 százalékkal csökkent, és ez a visszaesés az egyes fajok esetében nagyon változó. A legnagyobb növekedés a tökféléknél tapasztalható (+17 százalék), a legjelentősebb csökkenés pedig a melegigényes zöldségféléknél jelentkezett: a szabadföldi uborka volumene 30, a paradicsomé pedig 15 százalékkal esett vissza, és csökkent a fehérkáposzta (-3,3 százalék), a vöröshagyma (-6,6 százalék) és a sárgarépa (-5,1 százalék) termésmennyisége is – írja honlapján a FruitVeB.

A szakértők szerint normál körülmények között az lenne várható, hogy ilyen esetben a fagyasztott zöldségtermékek mennyisége is visszaesik, de Lengyelországban ennek pont az ellenkezője történt: a GUS július-november közötti adatai szerint (erre az időszakra esik az éves feldolgozás 60 százaléka) a hűtőiparban feldolgozott zöldségfélék mennyisége jelentős mértékben, 11,7 százalékkal nőtt a 2020-as volumenhez képest. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a HoReCa szektor kikerült a karantén korlátozások alól, és jóval nagyobb kereslettel jelent meg a piacon, másrészt pedig az alacsony bázis – 2020-ban, vagyis az első teljes koronavírusos évben a fagyasztott zöldségfélék volumene 5,8 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

A lengyel zöldségexport 2021 harmadik negyedévében 9,4 százalékkal volt magasabb a második negyedévben mértnél, melynek hátterében főleg az Egyesült Királyságba szállított paradicsom kivitele, illetve a Csehországba és Szlovákiába irányuló káposztaexport fellendülése állt.

A fagyasztott zöldségfélék exportja 22 százalékkal bővült a második negyedévben, és 5,5 százalékos növekedést mutatott a harmadik negyedévben, azonban itt egyértelmű a bázishatás, mivel 2020-ban nagyon jelentős volt a visszaesés. A 2022. január 1-jétől érvénybe lépő belarusz importtilalom a fagyasztott zöldségtermékekre is vonatkozik, és mivel ebben a termékkörben Fehéroroszország részesedése a teljes lengyel exportból 6% körüli, ez visszafoghatja a kivitel ütemének gyorsulását (a belföldi HoReCa szektor felől érkező megnövekedett kereslet viszont ezt javarészt ellentételezni fogja, ezért az értékesítésben nem várhatók zavarok).

Arra a kérdésre, hogy lehet-e számítani a lengyel zöldségfélék további áremelkedésére, egyértelműen igen, a válasz mivel a kisebb termés miatt a betárolt készletek mennyisége is alacsonyabb, ami a magasabb kereslettel karöltve továbbra is növekedési pályán fogja tartani az árakat. A másik ok, hogy a betárolt gyökérzöldségek és hagymafélék megszokottnál valamivel rosszabb minősége rontja a tárolhatóságot, de ennek a hatása várhatóan még nem az első negyedévben, hanem valamivel később fog jelentkezni.

A hajtatott, frisspiaci zöldségek ára az első negyedévben biztosan nő majd a magasabb energiaköltségek (főleg az elszálló gázárak) miatt, hosszabb távon az idei évben pedig az inputok, elsősorban a műtrágyák drágulása miatt a zöldségek termőterületének csökkenése, majd a kisebb termésmennyiség miatt további árnövekedésük várható. Az előző két év azonos időszakában tapasztalható árakhoz képest a december végi árak már általában magasabbak ugyan, de még nem jelentős mértékben (egyelőre csak pár százalékos drágulás figyelhető meg). Meg kell viszont jegyezni, hogy a mostani felvételben szereplő árakban a hajtatott zöldségfélék kivételével még nem jelentkezett egyrészt az inputárak drágulása, másrészt a Lengyelországot hazánknál is korábban és erőteljesebben elérő infláció (az EU tagállamai közül a lengyeleknél a legmagasabb). Tájékoztatásul következzen néhány fontosabb zöldségféle áralakulása az elmúlt időszakban az előző évek dinamikájával és árszintjével összehasonlítva (az árak forrása az EastFruit).