Élelmiszermentő Központ alakul – törvénnyel venné elejét a kormány az élelmiszerpazarlásnak

Forrás: MW-archív
Pluszfeladatot ró a kereskedőkre az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvény, amely egyben kiskereskedelmi adó felső sávjában 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelné az adó mértékét.

Az Országgyűlés hétfőn megszavazta, hogy kivételes eljárásban tárgyalják az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a kiskereskedelmi adóról szóló törvény módosítását. Ez azt jelenti, hogy kedden, második napirendi pontként a zárószavazást is megtartják, és amennyiben ismét támogatják a törvényjavaslatot, 2022. február 1-jén hatályba is lép – írja a vg.hu. A módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be és Nagy István agrárminiszter adta elő, aki később közleményében azt írta,

állami szerepvállalás nélkül nem mérsékelhető érdemben az élelmiszerpazarlás, ennek érdekében új szabályozás segítheti az élelmiszer-hulladék csökkentését.

A tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy globálisan az élelmiszerek harmada veszendőbe megy.

A javaslat értelmében a 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő a birtokában lévő, 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az újonnan létrehozandó, állami tulajdonú, nonprofit Élelmiszermentő Központnak (ÉMK) köteles felajánlani.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a VG érdeklődésére azt mondta, a vállalkozások hétfőn ismerték meg a javaslat szövegét, és akkor értékelik, ha megjelenik a Magyar Közlönyben.

„Nyilvánvalóan új feladatot jelenthet ez a kereskedőknek, amire fel kell készülniük, és plusz erőforrásokat is igényel majd” – közölte Vámos György.

A törvényjavaslat megértéséhez fontos kiemelni, hogy az élelmiszereknek kétféle lejárati idejük van: fogyaszthatósági és minőségmegőrzési. Előbbi a rövidebb, és ha ez lejár, az emberi egészségre veszélyes lehet a fogyasztása, utóbbi esetében viszont „csak” a termék minőség-tulajdonságában lesz eltérés – a módosítás kizárólag a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartalommal forgalomba hozott élelmiszerekre vonatkozik. Ez hangsúlyos eleme a javaslatnak, hiszen egyes sajtóhírekkel ellentétben ez nem azt jelenti, hogy a nagy kiskereskedelmi láncokban nem kapható majd frissen sütött kenyér, zsemle, kakaóscsiga vagy egyéb pékáru, hiszen ezeknek a termékeknek csupán 24 órás a minőségmegőrzése.

A lejárati időt követően értékesíteni egyik terméket sem lehet, ám különbség közöttük, hogy a fogyaszthatósági lejáratot követően forgalomba sem hozhatók élelmiszerként, míg a minőségmegőrzési idő letelte után igen, kizárólag ingyenesen.

A kereskedelmi láncok természetesen a jövőben is felajánlhatják ezeket a termékeket karitatív szervezeteknek, csak az élelmiszerhulladék-csökkentési tervben jelezniük kell ennek típusát és mennyiségét. Tartalmaznia kell ezek mellett a tervnek az élelmiszer-hulladék mennyiségét, az elérni kívánt csökkentés mértékét, és az ÉMK-nak kötelezően felajánlott adomány típusát és mennyiségét.

A javaslat a kiskereskedelmi adóról szóló törvényt is módosítaná, annak felső sávjában 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelné az adó mértékét.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink