Bár az előző években úgy tűnt, hogy sikerült megtisztítani a magyar mézpiacot, idén újra több szabálytalanságot tártak fel a hatósági vizsgálatok. Nemrég egy hazai mézcsomagoló üzem termékéről derült ki, hogy nem az van az üvegben, ami a címkén olvasható, a hamisításért több millió forintos bírságra számíthat a vállalkozás – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint jó hír ugyanakkor, hogy hamarosan szigorodni fognak a mézre vonatkozó élelmiszerkönyvi előírások, a magyar szabályozás után pedig uniós szinten is változás várható.

Csak ebben az évben 424, hazai forgalomban kapható mézet ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Bár az elmúlt években és 2021 első felében is egyre kevesebb visszaélésre és hibára derült fény ezen a területen, az év második felében azonban több esetben is intézkednie kellett a hatóságnak.

Több alkalommal is látókörünkbe kerültek olyan tételek, amelyek növényi eredete eltér a termék megnevezésében megjelölt növénytől. Ez a jogsértés hamisításnak minősül – hívta fel a figyelmet a Nébih.

Legutóbb november végén volt szükség a hatóság közbelépésére, miután egy hazai mézcsomagoló üzem termékéről derült ki, hogy hamis. A hivatal azt követően kezdte el vizsgálni Klenáncz József termékét, hogy a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület élelmiszer-laborató­riumi eredményekre hivatkozva jelezte: az akácmézként forgalomba hozott terméknek nincs sok köze az akáchoz.

A hatóság tájékoztatása szerint jelenleg is vannak hasonló okból eljárás alatt álló tételek. A hazai kereskedelemben kapható mézeket a Nébih éves monitoringterv alapján vizsgálja, a szakemberek kiemelt ellenőrzéssel is megvizsgálják a termékek minőségét és a jelölésüket is. A lakossági bejelentéseket is kivizsgálja a ­Nébih, az idén ugyanakkor alig akadt, aki panaszkodott volna a boltokban kapható mézre.

Tíznél kevesebb bejelentés érkezett idén, többek között a ­vizsgálataink közben érkezett bejelentés az általunk már feltárt esetekről, azaz hamisított termékek forgalomba kerüléséről – tájékoztatta a lapot a hatóság. Beérni látszanak az elmúlt években a tudatos vásárlást szorgalmazó kampányok is. A vásárlók ugyanis már nemcsak a termékek árcéduláját nézik meg, hanem azok címkéjét is alaposan átvizsgálják. Ezt tükrözi az is, hogy a ­Nébih számos olyan bejelentést kapott, amelyek szerint a terméktájékoztató megtévesztő volt.

A legtöbb gond a nem megfelelő minőségű kínai mézekkel volt, a külföldi mézkeverékek csomagolását ugyanis magyar származásra utaló grafikai elemekkel látták el. (Ezzel kapcsolatban Dúl Udó szakértő Agroképnek írt cikke statisztikai adatokkal és a méhészetben lejátszódó folyamatok bemutatásával mutatja be, milyen ellentmondások jellemzik a világ mézpiacát.) Ezeket az ügyeket a hatóság kivizsgálta, és a megállapított jogsértést szankcionálta. A feltárt szabálytalanságok esetén pontosan meghatározott előírások szerint szab ki bírságot a hatóság, a legnagyobb összegű szankcióra a mézhamisításon ért vállalkozások számíthatnak. Esetükben több millió forintot is elérhet a büntetés mértéke.

Magyarország területén élelmiszert – ezen belül mézet is – csak abban az esetben lehet forgalmazni, ha azt jogszerűen állították elő és a termék megfelel az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályoknak. Jó hír, hogy hazánk kezdeményezésére hamarosan módosítani fogják a mézekre vonatkozó euró­pai uniós szabályozást. Eszerint a több országból származó mézek keverése esetén kötelező lesz feltüntetni a származási országok nevét, a keverékhez felhasznált mézek csökkenő mennyiségi sorrendjében. Ezáltal pontosabb tájékoztatást kapnak a fogyasztók arról, hogy az adott üvegben milyen típusú mézek vannak, és azok honnan származnak.

A hazai szabályozás várhatóan még az uniós javaslat előtt életbe léphet, a Nébih ugyanis kezdeményezte a Magyar élelmiszerkönyv mézzel kapcsolatos előírásainak a módosítását.