Csődhullám jöhet a baromfiszektorban

A cégcsoportban közel 650 ezer négyzetméter baromfiistálló, keltetők, takarmánykeverők, valamint élelmiszeripari üzemek működnek, és a pillanatnyi árakkal számolva az éves gáz-és villanyköltségük 3,5 milliárd forinttal növekszik, amire a minimálbér-emelés további 1,7 milliárd forintot még rátesz. Erre az évre van gáz- és villamos energia-kötésük, jövőre már nincs, és Bárány László szerint a jelenlegi, magasra szökött árak nem fognak számottevő mértékben csökkenni.

Nagy kérdés, hogy a teljes integráción belül hol lehet ezt a veszteséget csökkenteni. „A végterméken, vagyis a fogyasztókon keresztül esélytelen. Egy ilyen szegmensben, ahol 5-5,5 százalék profitmarzs-zsal dolgoznak a legjobb cégek, nem lehet ezt megduplázni” – mondta Bárány László. Ezért ő arra számít, hogy egy

cunamiszerű hullám söpör végig az ágazatban: rengetegen abbahagyják a baromfitartást, majd a szektor más szegmenseiben is sokan kénytelenek lesznek feladni.

Szerinte a piacon csak abban az egy esetben lehet árat emelni, amikor áruhiány van, most viszont erről nincs szó. A kiskereskedőket nem érdekli, hogy a termelőknek milyen költségeik vannak, ezért illúzió, hogy takarmány- energia-, munkabér- és egyéb ágon a termékpályát érintő költségnövekedést elismerő áremelés legyen a fogyasztói árakban – magyarázta.

MTI Fotó: Balázs Attila

Nagyon nehéz 7-8 hónap következik, aminek főleg azok a cégek lesznek a vesztesei, amelyek nem tudják a jövedelmüket kiegészíteni, vagy a veszteségeiket csökkenteni olyan termékkel vagy termékcsoporttal, ahol a profitabilitás megmarad – mondta Bárány László.

Ilyen a Master Good cégcsoportnál a trágyatermelés. Körülbelül 7-8 éve a csirkeistállók alomanyagát a közönséges búzaszalmáról hőkezelt szalma szeletre cserélték, az ezen felnevelt csirkének egészséges volt a lába, amiért Kínában 5-6 szor többet fizetnek, mint a fekélyes lábakért. Ha jó az alom, jó lesz a trágya is. Megépítették Közép-Európa legkorszerűbb legnagyobb trágyaüzemét, az itt készülő jó minőségű baromfitrágya-granulátumot pedig kiszórják a szántóföldre.

A műtrágyaárak az egekben, az a trágya pedig, amit ők állítanak elő olyan szinten lett árban és minőségben versenyképes, hogy idén megduplázzák az eladást 2020-hoz képest.

Felértékelődött a szervestrágyában megtalálható tápanyag, ami jó hatással van a talajéletre is. Bárány László szerint az agrárkormányzatnak érdemes lenne ilyen trágyafeldolgozóüzemek építését ösztönözni, mert ez többszörösen megtérül a hazai agráriumnak, és beleillik az új uniós közös agrárpolitika irányvonalába is.

A Master Goodnál a körforgásos gazdaság a teljes integrációban jelen van. „Ahogy egy nagy integráció termékkibocsátása elér egy viszonylag jelentős volument, ott megnyílik a lehetőség, hogy az alaptevékenységből származó melléktermékekre további feldolgozási folyamatot építsen – mondta Bárány László. A Master Good cégcsoportnál idén már 30 ezer tonna csirketrágyát dolgoztak fel, a terméketlen, de teljes biológiai értékű tojások nagy részét kutyaszalámi-üzemükben hasznosítják, és feldolgozzák az összes vágóhídi mellékterméket a tolltól a zsigereken át a nyesedékig.

Itt nem költségcsökkentésről, hanem árbevétel-növelésről és profittermelésről van szó – hangsúlyozta Bárány László. Eddig a melléktermékektől vagy „nullán” vagy veszteséggel szabadultak meg, ezt váltották ki profitábilis tevékenységekkel.

Az egekbe szökött gázárak miatt a műtrágyagyárak megállították a termelést, és most éppen háromszoros áron lehet beszerezni a mesterséges tápanyagpótlót, mint tavaly ilyenkor – egy különbséggel, hogy most háromszoros áron sincs. Márpedig, ha 20-25 százalékkal kevesebb műtrágyát juttatnak ki, annak jelentős terméscsökkenés lehet a következménye is okozhat. Ez egy ördögi kör, mert az azt jelenti, hogy továbbra is magas marad a gabona, így a takarmány ára is.

Bárány László szerint valamilyen kormányzati beavatkozással fent kell tartani a termelői kedvet, megőrizni a munkahelyeket, de olyan konstrukciót kellene kialakítani, ami nem az életképtelen piaci szereplők túlélését segíti – mondta. „Fenn kell tartani egy olyan szintű termelést, ami biztosítja az önellátást és egy egészséges szintű exportot, aztán pedig rá kell bízni a piacra, hogy tegyen rendet” – nyomatékosította.