A közétkeztetési rövid ellátási lánc alkalmazása lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült, helyi ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára – mondta az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a napokban egy szakmai rendezvényen a Figyelő beszámolója szerint. Erdős Norbert emlékeztetett: 2022-től hatvan-, 2023-tól pedig már nyolcvanszázalékos arányban kell az új eljárásnak megfelelően beszerezni a termékeket. Ez szerinte kellő felkészülési időt biztosít a konyháknak az átállásra.

Az intézkedéssel elérhetjük a vidéken élők életszínvonalának a javítását, valamint a magyar emberek jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel történő ellátását – tette hozzá a politikus.

Új fogalom

Az intézkedést már csak azért is érdemes alaposan szemügyre venni, mert naponta másfél-két millió ember kapja reggelijét, ebédjét, uzsonnáját vagy éppen vacsoráját közétkeztetés formájában. A törvény nevesíti is az oktatási, a szociális, az egészségügyi és a bentlakásos intézményeket, valamint a táborokat és az egyes munkahelyeket.

De mit is jelent a közétkeztetési rövid ellátási lánc kifejezés?

A jogi megfogalmazás szerint azt, hogy az ételkészítéshez élelmiszereket biztosító termelő és a főzőkonyha üzemeltetője között az ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő, például egy nagykereskedő, egy disztribútor vesz részt. A kabinet rendelete értelmében a metódust a közétkeztetési közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. Az így megkötött szerződések legfeljebb két évre szólhatnak, s maximum ugyanennyivel hosszabbíthatók meg. A nyertes kiválasztásakor az ajánlatkérő értékelési szempontként figyelembe veheti például azt, hogy milyen hosszú az ételkészítés és a tálalás helye közötti szállítás ideje, vagy hogy a beszállított élelmiszereknél mekkora az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó produktumok aránya. Előnyt élvezhet továbbá az a szolgáltató, amelyik vállalja a diétás étkeztetés biztosítását.

A szakma véleménye

Az állam joggal várja el, hogy a jelentős – bár reálértéken az elmúlt éveket tekintve csökkenő –, részben általa finanszírozott közétkeztetési rendszerben a kívánt minőségű, valamint a környezeti fenntarthatóságot támogató, rövid ellátási láncon keresztül biztosított élelmiszereket használják fel – nyilatkozta a Figyelőnek a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) az elnöke. Zoltai Anna elsődlegesen arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó rendelet egyelőre csak a közbeszerzési szerződéssel szabályozott közétkeztetési szolgáltatásra vonatkozik. Így a fogyasztóknak körülbelül a harminc százalékát érinti majd.

A szakember ugyanakkor több fontos aspektusra is rámutatott; például arra, hogy az elmúlt években elterjedt a konyhakész, tisztított áruk alkalmazása a szektorban. A tisztítóüzemek, amikor lehetőségük van rá, hazai elsődleges produktumot vásárolnak fel és tisztítanak. Ám költséghatékonysági okokból nagykereskedőn keresztül értékesítik a terméküket a közétkeztetőknek – magyarázta. Meglátása szerint ebben az esetben teljesül a jogalkotói szándék, hiszen Magyarországon megtermelt alapanyagról van szó, viszont a rövid ellátási lánc fogalomrendszere miatt ezek az egységek mégis kiszorulnak a hatvan-, illetve a nyolcvanszázalékos beszerzési keretből.

Felvetette továbbá, hogy számos elsődleges mezőgazdasági termék esetében az ország éghajlati adottságai, valamint a tárolási lehetőségek okán csak korlátozottan biztosítható az egész éves rendelkezésre állás. A Közszöv 2019-es adatai alapján a közétkeztetésben csak megközelíteni tudta a hatvan százalékot a hazai termelésű burgonya, fejes káposzta, karalábé és vöröshagyma aránya.