Az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel együtt szervezett kiállításon Nagy István kiemelte: jelenleg a közös uniós mezőgazdasági politika költségvetéséből mindössze 1 ezrelék jut a méhészeti szektor támogatására, és – hogy a miniszter fogalmazott: ez sem azt mutatja, hogy Brüsszel számára fontos lenne az ágazat. A miniszter szerint minél előbb be kell vezetni a méhcsaládalapú közvetlen támogatást.

Nagy István beszédében rámutatott arra, hogy a magyar méz a harmadik országokban termelt mézekkel versenyez.

Az EU több piactorzító lépése következtében a mézpiac kedvezőtlenül alakul az unió termelői, benne a magyar termelők számára.

Mint mondta, uniós vizsgálatok is kimutatták, hogy a hamisított méz leggyakrabban Kínából származik, azonban az EU nem lép fel szankciókkal, így a hamis méz továbbra is forgalomban van.

Hidvéghi Balázs ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU piacait elöntötte az olcsó kínai szirupos méz. Ebből a kémiai úton előállított hamis mézből tavaly 67 ezer tonna érkezett az EU-ba, ahol az európai termelői ár feléért értékesítették, ami csődközeli helyzetbe sodorta a gazdákat. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság nem a magyar és az európai méhészek érdekeit képviseli.

A képviselő szerint olyan jogszabályi hátteret kell teremteni, amely figyelembe veszi a magyar és az európai méhészek érdekeit és védi a fogyasztókat. Az uniós polgárokat pedig arra kell ösztönözni, hogy ne az olcsó, silány minőségű mézet vásárolják, hanem a hazait, azt is lehetőleg kistermelőktől. Mindehhez elengedhetetlen a megfelelő mézcímkézés, fontos, hogy a túlságosan általános jelölés helyett a címkéken feltüntessék: a méz pontosan melyik országból származik és milyen összetételű. Kijelentette: nem engedhetjük, hogy az európai piacot külső szereplők uralják és ránk kényszerítsék silány minőségű termékeiket.

Hidvéghi Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy

Emlékeztett arra is, hogy Erdős Norbert, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője nevéhez fűződik az Európai Unió méhészeti ágazatának kilátásairól és kihívásairól szóló jelentés, amelyet óriási többséggel fogadott el az Európai Parlament. Az Erdős-jelentés kiemelt figyelmet fordított a harmadik országokból érkező hamisított méz elleni küzdelemre, a méz címkézésére, a méhészeket segítő uniós támogatások növelésére, illetve a méhekre valóban veszélyes növényvédőszer-hatóanyagok betiltására – hangsúlyozta. Véleménye szerint a jelentést az Európai Bizottság szinte alig vette figyelembe, csak néhány részmegoldás született az ügyben.