A Covid-19 és a gazdasági problémák ellenére sikeres két évet élt meg a hazai export – mondta Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) kötött együttműködési megállapodásuk aláírása alkalmából rendezett sajtóeseményen.

A HEPA feladata cégek külpiaci tevékenységének feladata, amiben számukra az agrárium egy szereplő, de kiemelten fontos. Információkkal, piackutatással partnerkereséssel támogatják a piaci szereplőket. Mint mondta,

a következő években új irányt vesz az exportfejlesztés, és a külkereskedelmi fizetési mérleg egyensúlyának a helyreállítása a feladat. Az élelmiszergazdaság ebben is sokat segíthet, hiszen itt a hozzáadott érték itthon keletkezik

– tette hozzá. Szabó Kristóf szerint a szomszédban folyó háború átrendezi az agráripart is, amelynek következményeként arra kell számítani, hogy bizonyos kapacitások csökkennek, ezzel együtt ugyanakkor új lehetőségek is megnyílhatnak, amelyeket ki kell használni.

Problémaként említette, hogy megszűnt az alap- és középszintű külkereskedelmi képzés, de a HEPA szervezésében alapszinten újraindították, ami online formában bárki számára ingyenesen elérhető, és a tervek szerint ősszel ez középszinten is megtörténik. A vezérigazgató úgy véli, hogy a képzés a külpiacra készülő gazdálkodók számára is nagy segítséget jelent majd.

A világ országainak kevesebb mint tíz százaléka képes arra, hogy ne csak a saját polgárait lássa el élelemmel, hanem exportáljon is, Magyarország pedig is ezek közé tartozik. Az agrárium a nemzetgazdaságban meghatározó szerepet tölt be, amit jelez, hogy ez az egyetlen ágazat, amelynek a külkereskedelmi mutatóit nem rontotta a pandémia – jelentette ki Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Tavaly az élelmiszergazdaság exportja a nemzetgazdaság külpiaci teljesítményének közel 9, importja pedig a 6 százalékát adta, úgy, hogy 3,6 milliárd eurós – a 2020-ast 300 millió euróval meghaladó – aktívumot produkált.

Az elmúlt egy évtizedben a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek enyhén növekvő értékesítése mellett az elsődleges, valamint a másodlagos feldolgozású termékek dinamikusabb emelkedése és részesedése jellemezte az exportnövekményt. Ezt a folyamatot viszont beárnyékolja, hogy az import szerkezete romlott, és a nagyobb feldolgozottsági fokú élelmiszerek részesedése növekvő a behozatalban. Az export növelése és az import visszaszorítása érdekében is fontos, hogy a magasan feldolgozott, nagy hozzáadott értéket képviselő élelmiszerek gyártásának kapacitás-fejlesztése, a költséghatékonyság és a jövedelmezőség javítása minden termékpályán megtörténjen – szögezte le a NAK-elnök. Mint mondta, ezt segítheti elő, hogy a kormány 17,5-ről 80 százalékra növelte nemzeti társfinanszírozást a Vidékfejlesztési Programban, a hazai agrár- és élelmiszergazdaság számára mintegy 4300 milliárd forintos forrást biztosítva.

Mivel Magyarország méreteiből adódóan a tömegtermelésben nem tudunk meghatározó tényezővé válni, ráadásul az áruszállítás folyamatosan emelkedő költségei miatt a távoli piacokon még a feldolgozott termékeink versenyképessége is csökken. Győrffy Balázs szerint így

Győrffy Balázs elmondta azt is, hogy az ukrajnai háború miatt sok észak-afrikai és szubszaharai ország keresi a kapcsolatot Magyarországgal, mert gabonaellátottságukat eddig az ukrán és az orosz terményre alapozták.

A NAK-elnök a VG kérdésére elmondta, hogy az egyes élelmiszeripari ágazatok közül nagy lehetőség van a tejiparban, ahol a feldolgozottsági szint felső egyharmada szinte kizárólag importból elérhető, de a feldolgozott húsféleségeknél is javítható a hazai feldolgozók pozíciója.

Arra a felvetésre, hogy az alapanyagért folyó versenyben vajon hazai feldolgozók megfelelő mennyiségű és megfizethető árú terményhez jutnak-e, azt válaszolta, hogy az erőforrásokért folyó verseny ott dől el, hogy ki milyen hatékonysággal tudja feldolgozni az alapanyagot. Keresleti piac nem csak nálunk van, az árak le fogják követni a költségek emelkedését – nyomatékosította.