Érkeznek a megkeresések a kiskereskedelmi láncoktól, amelyek arra próbálják rávenni a borászokat, hogy csökkentsék az átadási áraikat – számolt be a Világgazdaságnak több borász, illetve borászati cég vezetője. Elmondásuk szerint a kereskedelmi láncok azzal érvelnek az árcsökkentés mellett, hogy vannak olyan nyersanyagok, amelyeknél elkezdődött az árcsökkenés, és ezért az azokból készült élelmiszerek elkészítésének költsége is alacsonyabb lett. A bor, és az áremelkedések, valamint az utóbbi hónapok árcsökkentéseinek alkalmával legtöbbet emlegetett tej és tejtermékek között viszont lényeges különbség van: a borászok nem emeltek olyan mértékben átadási árat, mint a tejfeldolgozók, sőt, még annyival sem növelték az áraikat, mint amennyivel a bekerülési költségeik növekedtek. Így nem is tudnak most engedni – érvelnek.
A hogyan az a KSH hivatalos adataiból is látszik, a

Ugyanakkor több borász is arról számolt be, hogy egy-egy konkrét termékének a beszállítói az árát csak a borpiaci átlagnak megfelelően emelte, az üzletekben viszont ugyanazt annak többszörösével drágítva, egyes esetekben akár 50 százalékkal is magasabb áron kínálták. Előfordult olyan is, hogy ezt a terméket „akciózta vissza” a lánc.

A borárak emelkedése lényegesen lemaradt az egyéb termékekétől.A másik fontos szempont, ami a jelenlegi helyzetben szintén inkább az áremelés felé mutat, hogy a termékeik jelentős része nem azonnal kerül a piacra, a borokat és a pezsgőket hosszabban, sok esetben több évig kell érlelni. Ezt az időszakot, illetve a készülő terméket pedig finanszírozni kell, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben szintén jelentős többletterhet jelent. Többek szerint, ha rájuk erőltetik az árcsökkentést, sőt, akár csak azt, hogy ne emeljenek még kismértékben sem árat, akkor az a haszon vész el, amiből megélnek a borászok, ezért nekik ezt a termékláncban tovább kell hárítaniuk, amit csak a szőlőtermelők felé tehetnek meg.

Márpedig a szőlészetben már az elmúlt időszak költségnövekedése előtt sem volt tartalék. Egyik borász úgy fogalmazott, hogy megígérték a szőlőtermelőknek az idei szőlőáremelést, és ha most egy esetleges borárcsökkentés után vissza kellene mennie hozzájuk, hogy mégsem tudja a szőlő átvételi árát emelni, félő, hogy sokan felhagynának a termeléssel és kivágnák a tőkéket, vagy egyszerűen csak nem művelnék meg. Már most is elég gyakori, hogy a műveletlen szőlőkről a szomszédos területekre terjednek át a betegségek, ami ellen védekezni kell, tovább növelve ezzel a szőlőtermelés költségeit. A megkérdezett borászok szerint szinte borítékolható, hogy a következő egy-két évben több száz hektárral csökken a hazai szőlőterület – ami a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa statisztikája szerint 56 265 hektár volt 2022-ben.

Hozzánk nem érkezett a kereskedőktől árcsökkentési igény, de most épp ellentétes irányban kellene mozogniuk az áraknak, és a borászoknak kellene árat emelni. Az elmúlt évben ugyanis csak az anyagjellegű költségeik 35-40 százalékkal növekedtek, miközben átadási áraikat legfeljebb 10 százalékkal tudták emelni

– mondta a Világgazdaságnak Frittmann János, a HNT kedden megválasztott elnöke.

Az új HNT-elnök beszélt arról is, hogy a körforgásos gazdálkodás érdekében bevezetendő szabályok a borászokat is érintik, de még nem tudják, milyen mértékben. Erről csak találgatni tudtak a Világgazdaságnak, a legtöbben 50-80 forint körüli palackonkénti várhat teherről beszéltek, és arról, hogy nem tudják, hogyan tudják ezt majd kigazdálkodni. Az új elnök válságosnak minősítette a borászat helyzetét, az egyes borászatoknál a jelenlegi körülmények között el fog tűnni a nyereség, vagy növekszik majd a veszteség – érzékeltette a helyzet kritikusságát.