Itthon drágult a bor, amit külföldre olcsóbban vittünk

Fotó: Kallus György / VG
Ellenkező pályát járt be egy év alatt az itthon és a külföldön értékesített borok ára – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet adataiból.

Emelkedett a belföldön termelt és belföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az árnövekedés csaknem 15 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest, így egy hektoliter ára elérte a 25,7 ezer forintot.
Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára 21 százalékkal, hektoliterenként 23,9 ezer forintra emelkedett, a vörös- és rozéboroké 27 ezer forintra, ami 7 százalékos éves árnövekedés.

A belföldön termelt és külföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára azonban csökkent,

10 százalékos ármérséklődéssel 24,5 ezer forint volt a hektoliterenkénti ár 2022 első hónapjában. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára 9 százalékkal, 21,8 ezer forintra csökkent hektoliterenként. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok pedig 13 százalékkal alacsonyabb áron, hektoliterenként 24,5 ezer forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon a megfigyelt időszakban.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára csaknem 8 százalékkal, hektoliterenként 48,6 ezer forintra emelkedett, míg a villányi boroké nem változott számottevően, 69,9 ezer forint volt. A tokaji fehérborok exportátlagára 5 százalékkal, 75,5 ezer forintra csökkent hektoliterenként.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország borkülkereskedelmi egyenlege (gyöngyözőbor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt az elmúlt év január–novemberi időszakában, de mennyiségben 21 százalékkal, értékben 2 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A borexport mennyiségben 9 százalékkal, 798,5 ezer hektoliterre, értékben pedig 1 százalékkal, 30,1 milliárd forintra mérséklődött.

A külpiacon értékesített mennyiség 63 százalékát tették ki a lédig borok, amelyek exportja 25 százalékkal, 491,4 ezer hektoliterre csökkent a vizsgált időszakban. A palackos borok kiszállítása 6 százalékkal, 307,1 ezer hektoliterre mérséklődött, míg a kivitel értéke 8 százalékkal, 18,9 milliárd forintra emelkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 83 százalékát tették ki 2021 első tizenegy hónapjában.

A behozott borok mennyisége eközben emelkedett: a KSH adatai szerint Magyarország borimportja 2021 január–novemberi időszakában csaknem 9 százalékkal, 58 ezer hektoliterre nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és csaknem teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 1 százalékkal mérséklődött, mintegy 3,3 milliárd forintot tett ki a vizsgált időszakban.