A Nagy Bor Teszt 2016‐ban indult, és – 2020 kivételével – minden évben megszervezték. A teszt révén nyomon követi az ország borfogyasztási és -vásárlási szokásainak változásait, információval szolgálva a hazai borágazat számára. A kutatás szakmai vezetője Harsányi Dávid, a BGE Külkereskedelmi Karának tanszékvezető docense és Hlédik Erika, az ELTE Gazdaságtudományi Karának docense, akik a HNT honlapján közölték az eredményeket. A Magyar Bor Személyesen szakmai közreműködésével 2021-ben hat borturizmussal kapcsolatos kérdés szerepelt a kérdőívben, amelyek hasonlóak voltak a korábbi, 2018-as turisztikai irányú kérdésekhez. Az alábbi eredmények azon válaszadók véleményét mutatják, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem boros tematikájú honlap, illetve hírlevél felhívásán keresztül jutottak el a kérdőívhez, tehát általános borfogyasztónak tekinthetők.

A legfontosabb eredmények:

• A pandémia hatására változott a borfogyasztás (például nőtt az otthoni borivás), de nem drasztikus mértékben
• Változtak a borvásárlási szokások is (például a diszkont szerepe nőtt a beszerzésben)
• Az online borbeszerzést alkalmazó fogyasztók aránya jelentősen emelkedett;
• Folyamatosan változik a hazai borfogyasztás (például a száraz borok felé megfigyelhető elmozdulás);
• A fogyasztás szempontjából kedvelt borvidékek általában a borturizmus terén is népszerűek;
• Számos szempontot mérlegel a borturista az utazási célpont kiválasztásánál, amelyek között lényegesek a nem boros kritériumok is.

Milyen borfogyasztók vagyunk?

A korábbi éveknek megfelelően a válaszadók főként egyszerű borfogyasztónak (44 százalék), vagy érdeklődőnek (41 százalék) vallották magukat, ugyanakkor valamennyivel nőtt a borbarátok (12 százalék), a borismerők (3 százalék) és borszakemberek (1 százalék) aránya. Egy 5 fokú skálán 3,25-ös átlagos értéket kapott az az az állítás, hogy „Nagyon érdeklődöm a borok iránt”, ami szintén kedvezőnek mondható. A minta közel hetede (14 százalék) nyilatkozott úgy, hogy már legalább egyszer volt borismereti tanfolyamon, és több mint harmada (37 százalék) szívesen részt venne ilyenen.

Milyen gyakran és hol iszunk bort?

A válaszadók több mint fele (56 százalék) legalább heti rendszerességgel fogyaszt bort, túlnyomó többsége (87 százalék) pedig legalább havonta, ami nagyjából megfelel a 2018-as adatoknak. Érdekes módon tehát nem tapasztalható jelentős eltérés a koronavírus előtti helyzethez képest. A minta több mint negyede (28 százalék) egyébként hetente többször is iszik bort, 7 százalék pedig naponta – saját bevallása szerint. Az otthoni borfogyasztás aránya a várakozásoknak megfelelően nőtt 2018-hoz képest (57 százalék), az étteremben-szórakozóhelyen (12 százalék), a pincészetben-borászatban (6 százalék), valamint a rendezvényeken (4 százalék) történő fogyasztás pedig csökkent, amelyet leginkább a vírushelyzettel magyarázhatunk.

Milyen bort fogyasztunk?

A válaszadók legnagyobb arányban a rozé bort kedvelik (50 százalék), majd a száraz vörös (47 százalék), illetve száraz fehérbor következik (48 százalék). Az édes fehérborok népszerűsége sem marad el lényegesen ettől (38 százalék), és az édes vörösboroké is viszonylag magas (33 százalék). 2021-ben már a pezsgő és habzóborok is szerepeltek a válaszkategóriák között, amelyek szintén kedveltek voltak (38 százalék jelölte meg ezek fogyasztását). A villányi (67 százalék), egri (52 százalék), illetve tokaji (50 százalék) borok fogyasztása még mindig kiemelkedő, és ezt továbbra is a következő három borvidék követi: Szekszárd (39 százalék), Badacsony (34 százalék) és a Balaton-felvidék (34 százalék). A többi borvidék népszerűsége ezektől elmarad (például a soron következő Balatonboglárt 18, Balatonfüred-Csopakot és Mátrát 15-15 százalék jelölte meg).

Hol vásárlunk bort?

Továbbra is a legnépszerűbb a szuper‐ és hipermarket borvásárlás szempontjából (33 százalék), amit a diszkont (23 százalék), a borászat, pincészet (19 százalék), majd a borszaküzlet (11 százalék) követ. Az egyéb helyeken történő borbeszerzés kevésbé jellemző (kisebb bolt 5, borrendezvény 4, internet 3, kocsma 1 százalék). A diszkontok erősödése megfigyelhető ezen a piacon is, ugyanakkor a borászatok csökkenése is érzékelhető – ám a pandémiás várakozásokkal ellentétben csupán minimális mértékben. Látványos ugyanakkor az online borvásárlás előre törése. Míg 2018-ban csupán a válaszadók tizede rendelt bort online, addig 2021-re már a negyede. Ez jelentős változás, ami azt jelzi, hogy más termékkategóriákhoz hasonlóan, ezen a területen is megnövekedett az internetes beszerzés jelentősége. Az online vásárlás élénkülésére utal az is, hogy azok aránya is lényegesen csökkent (közel 4 százalékra), akik nem is próbálnák ki az internetes borrendelést. Érdekes ugyanakkor az, hogy – a várakozásokkal ellentétben – az online (is) vásárlók több mint a fele ugyanannyi bort rendelt az interneten a kijárási korlátozások alatt, mint korábban.

Milyen gyakran, és miért veszünk bort?

Az otthoni / mindennapi / saját fogyasztásra történő borvásárlás aránya nőtt, közel 50 százalék lett, és értelemszerűen a többi beszerzési cél csökkent (vendégvárás 18, ajándékozás 17, különleges alkalom 11 százalék). Érthető módon a vásárlás gyakorisága is csökkent, bár nem nagy mértékben, ami természetesen magyarázható a kialakult pandémiás helyzettel. Leggyakrabban továbbra is havonta 2-3-szor vesznek bort (34 százalék), ezt követi a havi egyszer (22 százalék), majd ennél ritkábban (20 százalék) történő beszerzés. De olyanok is akadnak szép számmal (23 százalék), akik legalább heti egyszer vásárolnak bort.

Hova utazunk szívesen?

A pandémia hatására jelentősen átalakultak az utazási szokások, ugyanakkor a kutatás célja a „normális”, a Covid által nem befolyásolt időszak mérése volt, ezért a kérdőív a vírus előtti időszakra kérdezett rá. A válaszadók 40 százaléka azt jelölte meg, hogy legalább évente vett részt boros utazáson, ami igen magas aránynak tűnik. Továbbra is kiemelkedő Villány (45 százalék jelölte meg), majd a Badacsony (39 százalék), Tokaj (37 százalék) és Eger (37 százalék) kedveltsége utazási célpontként, de előkelő helyen szerepelt még a Balaton‐felvidék (25 százalék) és Szekszárd (22 százalék) is. Látható tehát, hogy a fogyasztás és utazás szempontjából népszerű borvidékek hasonlatosak egymáshoz. A hat borvidéket egyébként Pannonhalma, Mátra és Balatonfüred-Csopak követte 10-13 százalék közötti eredménnyel.

Hogy választunk utazási célpontot?

A borvidék kiválasztásánál a legnagyobb arányban két szempontot jelöltek meg a kitöltők: a borok minőségét, változatosságát (51 százalék), valamint a természeti látnivalókat (50 százalék). Sokan tartották fontosnak a borvidék pincészeteit (42 százalék), a kulturális látnivalókat (41 százalék) és a borvidék ismertségét, hírnevét (40 százalék) is. A további szempontok között szerepelt az elérhetőség, odajutás, a borvidéken rendezett boros esemény, borfesztivál, az ajánlás például ismerős, online blogok, fórumok által, valamint a környékbeli szálláshelyek is (27).

Az eredményekből egyértelmű, hogy a nem boros kritériumok is fontosak az úti cél megválasztásánál, amire a borvidékeknek érdemes figyelmet fordítani.

Szerző: Hlédik Erika, Harsányi Dávid