Elindult az EPR, csődtől tartanak a szőlészek és a borászok

Fotó: Shutterstock
Tovább lobbiznak a borászok azért, hogy a borospalackok után ne kelljen a kiterjesztett gyártói felelősség címén díjat fizetniük, ellenkező esetben a szőlőtermelők és a borászok közül sokan tönkremennek. Nagy kérdés, milyen mértékben hárítják át a fogyasztókra többletterheiket az ásványvíz-, a gyümölcslé- és az üdítőital-gyártók.

Bár július 1-jétől él a kiterjesztett gyártói felelősség, az EPR-rendszer, a borászok bíznak abban, hogy tárgyalásaik eredményre vezetnek, és a borospalackok után nem kell majd díjat fizetni – mondta a Világgazdaságnak Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke. Az EPR bevezetésének ugyanis komoly drágulást kellene hoznia a borpiacon, miközben a nagy élelmiszerár-emelési hullámból a bor kimaradt, és az elmúlt időszakban olyan mértékben sem tudtak árat emelni, mint amennyit az inputanyagok, a szőlő vagy a munkaerőköltségek emelkedése okozott.

Ráadásul a szőlő árának az idei szüret idején még 20 százalékkal kellene emelkednie, ellenkező esetben a szőlőtermelők tönkremennek, és a további művelés helyett otthagynák, vagy kivágnák a tőkéiket.

A borászok azzal érvelnek, hogy más európai országokban a borospalackokat kivették azon csomagolóanyagok közül, amelyek után a kiterjesztett gyártói felelősség címén díjat kell befizetni, és ahol ez nem így történt – mint például Franciaországban –, a megállapított díjnál a magyarországi szabályozás 7-10-szer többet ír elő.

Az EPR-rendszer borágazati bevezetése palackonként körülbelül 50 forintos átadásiár-emelést jelentene, de ez a polcokon már 100 forinttal magasabb árban jelentkezne – mondta Frittmann. Mivel a rendeletben az EPR-díjat egy kilogramm csomagolóanyagra vetítve szabták meg – az üvegcsomagolásra 77 forintot –, a pezsgőkészítőkre ez nagyobb terhet ró, hiszen a pezsgőspalack súlya 95 deka és 1 kiló körüli. Ráadásul ennek jövőre folytatása lesz, a tervek szerint ugyanis január 1-jétől indulna a jelenleg még uniós jóváhagyásra váró kötelező visszaváltási rendszer, ami további terhet jelent a borászoknak is.

A HNT-elnök beszélt arról is, hogy az EPR óriási adminisztratív terhet is jelent, és a kis családi borászatoknak ez is megoldhatatlan feladat lehet. A gyakorlatban ugyanis az ilyen borászatokban – ahol szinte mindent családi alapon működtetnek – sokszor előfordul, hogy egy-egy bortételt akár háromféle palackba is töltenek, mivel a palackbeszerzési helyzet lényegesen rosszabb lett, az árak pedig jelentősen megemelkedtek az elmúlt években.

A HNT számításai szerint az ágazati nyereség valahol 30 és 40 milliárd forint között lehet – inkább közelebb a 30 milliárdhoz – EPR-díj címén viszont ennél többet kellene befizetniük a borászoknak.

Az új szabályozásnak lehet olyan hatása is, hogy többen átállnának az üvegről a PET-palackra, mivel az egy darabra vetítve jóval olcsóbb.

Ez egyrészt teljesen ellentétes lenne az EPR-szabályozás céljával, ami a környezetvédelem lenne, másrészt mindennel szembemenne, amit a hazai borászat minőségi és piaci fejlesztése érdekében eddig tettek. Az üvegnél nincs korszerűbb csomagolóanyag, hiszen teljes mértékben újra felhasználható – hangsúlyozta.

Az EPR-rendszer július 1-jétől él, elméletileg ekkortól kell fizetni a díjat, de az első tényleges díjfizetésnek három hónap múlva kellene megtörténne.

A borászati ágazat ezt nem tudja majd teljesíteni, vagyis ha ezt a pénzt be kell fizetni, akkor nagy vérveszteségek lesznek

– jelentette ki Frittmann.

A HNT-nél bíznak abban, hogy eredményre vezetnek tárgyalásaik, és addig felülvizsgálják a borospalackokra vonatkozó szabályozást. Sőt, már a következő egy-két hétben ki kellene derülnie, hogy a borospalackokat kiveszik a rendszerből és nem kell utánuk fizetni. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor a befizetési kötelezettség a hamarosan elindul szőlőfelvásárlási szerződésekben is megjelenik, lehetetlenné téve a szőlőáremelést.

Az üdítőitalokat, gyümölcsleveket és üdítőitalokat gyártóknál is elég nagy a bizonytalanság, pedig ebben a körben biztosan élni fog a befizetési kötelezettség, itt nincs esély arra, hogy valamilyen okból felmentést kapjanak a szereplők. A gyártók érdekeit képviselő Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség (Magyüsz) a Világgazdaság megkeresésére írásban azt válaszolta, hogy az utóbbi két évben a társszövetségekkel közösen több alkalommal egyeztettek a jogalkotókkal, véleményezték a tervezetet,de például a díjtételekkel kapcsolatban semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak.

Mint írták, igaz, hogy

a jogszabályban szereplő értékek jóval magasabbak, mint az eddigi termékdíjak, ez a növekmény műanyag csomagolás esetén például körülbelül 3,5-szeres.

Ez biztosan költségnövekedést okoz, de azt, hogy ez milyen mértékben növeli meg az egyes termékek költségét, az a szövetség szakértői szerint nagyon sok egyedi tényezőtől függ, így általánosságban nem lehet meghatározni. Külön hangsúlyozták, hogy ez versenyjogi szempontból sem feladatuk, a Magyüsz nem is gyűjt költség- és áradatokat.

Így az egyes termékek átadói, illetve fogyasztói árának várható változására vonatkozó kérdésre sem kaptunk választ. Azt ugyanakkor a Magyüsz is leszögezte, az biztos, hogy ezek növekednek, a mérték pedig a gyártók adottságaitól, a termékek jellegétől függ, mint ahogy az is, hogy eddig milyen mértékben növekedtek a költségek, és hogy azt milyen mértékben tudták érvényesíteni az átadási árakban.

A cégek ennél is óvatosabbak az EPR várható hatásaival kapcsolatban, a megkérdezett társaságok közül nem is mindegyik reagált a megkeresésünkre, ha pedig igen, akkor csupán annyit, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség potenciális hatásait még vizsgálják, a szakmai szervezetekkel együtt értelmezik a szabályokat és ennek mentén dolgoznak a lehetséges üzleti lépéseiken.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink