A tanácsülésen megtárgyalták a történelmi mértékű aszály és a háborús gazdasági környezet hatásait. Az aszály mennyiségi hatásait rendkívüli hegybírói termésbecslés alapján mérte fel a HNT.

A 2022. július végére vonatkozó készletbecslés szerint az akkor a pincékben tárolt 2,7 millió hektoliteres bormennyiség jelentősen alacsonyabb a megszokott borpiaci év végi átlagnál. A HNT szerint ez két érték igazolja a szőlőár előrejelzés számítások megalapozottságát, ami legalább 10-20 százalékos termelői szőlőár növekedést tart indokoltnak.

Az üléses szó esett arról is, hogy a Szakmaközi Bormarketing Alap 2021-es bevezetését követően a HNT elnöksége sikeresen lobbizott annak érdekében, hogy a Vidékfejlesztési Program „minőségi rendszerek promóciója” támogatási jogcím keretében a szőlő-bor ágazatnak elkülönített forrás álljon rendelkezésére. A támogatás intenzitása 70 százalékos, melyhez az önerőt a borászatok szakmaközi bormarketing járulék befizetése jelenti.

Légli Ottó a HNT elnöke tájékoztatta a küldötteket, hogy július végén a szakmaközi szervezet benyújtotta azt a 2,6 milliárd forint összértékű pályázatot melynek célja a magyar eredetvédelmi rendszer népszerűsítése, különösen a fiatal felnőttek körében. A promóciós kampány várhatóan 2023. tavaszán fog megindulni.

Döntöttek arról is, hogy a HNT új feladatot vállal fel: a forgalomban lévő borok érzékszervi bírálatával egy szakmai visszajelzést kíván nyújtani a magyar borászoknak. A cél egyértelműen annak biztosítása, hogy a magyar bor fogyasztása élvezeti értéket jelentsen a fogyasztók számára. A küldöttek egyet értettek Légli Ottó elnök azon gondolatával, hogy a nemzetközi piaci versenyben a magyar bor nem engedheti meg magának, hogy minőségével kapcsolatban bármilyen negatív vélemény fogalmazódjon meg. „A szakmaközi és állami bormarketing sikerességének alapja a magyar bor hitelessége” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az elnökség egyértelműen pozitívan tekint Rókusfalvy Pál kormánybiztossal való közös munka elébe.

Elhangzott, hogy a szőlőtermelők által befizetett szakmaközi járulék a Szakmaközi Biológiai Alapot hozza létre, melynek célja az éghajlatváltozás okozata kihívásoknak megfelelő és a környezetbarát termeléstechnológiák alkalmazását elősegítő innovatív fajták kutatásának fejlesztése, a kutatómunka és az állami elismerések felgyorsítása.

A szőlészeti küldöttek külön felhívták a figyelmet, hogy az éghajlat változáshoz való alkalmazkodásban kiemelt szerepe van az öntözésnek is. Annak megvalósítása viszont komoly mérnöki előkészítő munkát igényel a borvidékek eltérő domborzati adottságai és vízforrás vételi lehetőségei szerint.

Mind a szőlészeti küldöttek mind a borászati küldöttek aggasztónak tartják az input áraknak az elmúlt egy évben megfigyelhető drasztikus emelkedését. A szőlőtermesztési eszközök beszerzési ára, a szőlészeti gépek üzemeltetési és karbantartási költségei, a növényvédőszer árak, a borászati segédanyagok és csomagolóanyagok, valamint az energia árak, továbbá a szállítási költségek és a munkabérek emelkedése következtében mind a szőlőtermelők mind pedig a borászatok termelési költségét jelentősen emelkedtek.

A borászati küldöttek pedig külön felhívták a figyelmet arra, hogy a kiskereskedelmi láncok több alkalommal úgy emelték a magyar borok fogyasztói árát, hogy a beszállító pincészetek átvételi ára nem emelkedett – áll a HNT honlapján közölt tudósításban.

A tanácsülés elfogadta a Borszőlő szaporítóanyag-termelési programot. A HNT célja, hogy a Biológiai Alapból társfinanszírozott szőlőkutatási innovációban elsőbbséget és kizárólagosságot élvezzenek egy kezdeti időszakban a magyar oltványtermesztők és a magyar szőlőtermelők.

Az Ellenőrző Bizottság elnökének egyhangúlag Filus Jánost, a Kunsági borvidék szőlészeti küldöttjét választották meg. Az Ellenőrző Bizottság új tagja Dósa Sándor, a Bükki borvidék szőlészeti küldöttje lett. Mindkettőjük megbízatása a 2023. május végi tisztújításig szól.