Az aktuális társadalmi és gazdasági folyamatok is a kényszerű változtatás felé mutatnak, úgymint a világszinten fokozódó környezettudatosság, az európai zöld megállapodás, a növényvédő szerek folyamatos kivonása, a kevesebb vegyszerrel előállított élelmiszerek iránti fogyasztói igény és nem utolsósorban a földgáz árának emelkedése. Utóbbi miatt jelenleg is sorra állnak le az európai műtrágyagyárak – hívta fel a figyelmet a délmagyar.hu cikkében Török Zoltán, az Agrárközösség ügyvezetője.
Ellentétes elvárásoknak kell megfelelni
A változás szabályozási oldalról is kikerülhetetlen, módosul többek között a közös agrárpolitika (KAP), várható, hogy a precíziós gazdálkodási gyakorlathoz kötik majd a gazdáknak járó támogatásokat.
A sokat emlegetett cél- és okszerű műtrágyázás, a racionalizált növényvédelmi kezelések mostanra kikerülhetetlenek, főként, hogy a szakemberek szerint a precíziós termelés valamennyi eszköze elérhető, számtalan gépbeszerzési, szolgáltatás- és szoftverfejlesztési támogatáshoz hasonlóan. Az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázat is erre irányul részben: környezetkímélőbb gazdálkodási módért cserébe segítik a gazdákat.
Az ágazat képviselői szerint teherként nehezedik a gazdálkodókra, hogy egymással ellentétes elvárásoknak kell megfelelniük.
Az új generációs gazdálkodók
Az elérhető technológiákkal mindkettőnek eleget tehetnek, ám a modern eszközöket nem elegendő megszerezni, tudni kell alkalmazni. Ez tovább hangsúlyozza az oktatás jelentőségét. Török Zoltán úgy véli, Magyarországon jelenleg főként az idősebb generáció tevékenykedik a mezőgazdaságban, a fiataloknak kevéssé vonzó ez a pálya. A pályázati szakértő szerint a generációváltáshoz változnia kell a mezőgazdaság megítélésének. Ebben is jelentős a modern eszközök és technológiák szerepe, amelyek megtanulása és alkalmazása izgalmas kihívás.
Erősödő magyar agrárium
Az agrárszektor intenzív időket él: a gazdálkodók többféle pályázati kategória közül választhatnak, forrás igényelhető egyebek mellett a precíziós jellegű gépekre, a digitális átállást segítő szolgáltatások igénybevételére is.
A szakember szerint a mostani forrásmennyiséget indokolja a jelenlegi gazdasági helyzet, a járvány miatt világszinten új alapokra kellett helyezni az élelmiszer-termelést, illetve az agrárgazdaságot.
Most van lehetőség arra, hogy megerősödjön annyira a magyar agrárium, hogy a nemzetközi jelenlétünk jóval stabilabb legyen – tette hozzá a pályázati szakértő.
Nagy István agrárminiszter a közelmúltban úgy fogalmazott: a megnövelt forráskeretű Vidékfejlesztési programban 2021 és 2022 között kiemelt jelentőségű a beruházási támogatások szerepe. Összességében a felhívások 2021 és 2023 között mintegy 700-750 milliárd forint körüli mezőgazdasági és élelmiszeripari gépvásárlást generálhatnak.
Szerző: Tábori Szilvia
