A tárcavezető, arra emlékeztetett, hogy a Tisza Párt tanácsadója, Raskó György az, aki eladta a külföldieknek a magyar élelmiszeripart. Most pedig újra a külföldiek érdekeit képviselik. Brüsszelben olyan javaslatokat támogatnak, aminek a vége, hogy a magyar gazdák helyett az ukrán nagyvállalatok kapnák a területalapú támogatásokat. Nagy István kifejtette, ezzel szemben a nemzeti kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar agrár- és élelmiszerszektorban lévő potenciál minél teljesebb kiaknázása az egyik legkomolyabb nemzetgazdasági érdek. Az agrártárca éppen ezért indította el a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási programját. Az uniós forrásokhoz 2021-től biztosított maximális, 80%-os nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően csak az elmúlt három évben 400 milliárd forintot fordítottak állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, mintegy 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére, és 180 milliárd forintot a mezőgazdaság precíziós gazdálkodásra való átállására. A beruházásoknak köszönhetően így erősödhetnek tovább a gazdálkodók, és javulhat tovább vidék megtartó ereje – hangsúlyozta.
Nagy István tájékoztatott, hogy az élelmiszer-feldolgozás megújítására és modernizációjára két pályázati felhívás jelent meg az idén nyáron, melyek keretösszege 200 milliárd forint volt. Külön a kis projekteknek és külön a nagyoknak, így nem versenyeznek egymással a forrásokért. A most zárult kiírások hatalmas érdeklődéssel zajlottak. A kisebb projektek megvalósítását segítő, feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása című kiírásra 54 milliárd forintnyi forrásigény érkezett, több mint 860 projektre. A nemzetközi piacon is versenyképes, hazai export növekedését is jelentő kapacitások létrehozását segítő feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatási kiírására pedig összesen több mint 708 milliárd forintnyi pályázatot nyújtottak be a vállalkozások. A miniszter szerint fantasztikus, hogy mennyien látnak lehetőséget az ágazatban. Ez az elsöprő fejlesztési és vállalkozási kedv is azt bizonyítja, hogy az érintettek is partnerei a kormánynak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljes modernizációjában, amiért tudatosan tenni is akarnak.
Kitért arra is, hogy a piaci szereplők számítása szerint akár évente 160 milliárd forinttal is növekedhet az agrárium jövedelme 2026-2027-től a most indult pályázatok keretében megvalósuló beruházások révén, ami több mint 10 százalékos jövedelembővülést jelentene az ágazat számára. Az elmúlt időszak eredményei kapcsán Nagy István kiemelte, hogy az élelmiszeripar teljesítménye nem csak bővült, de a feldolgozott termékek aránya az agrárexportban is 74,2%-ra emelkedett. A külkereskedelmi többlet 65%-kal nőtt, amely szintén a technológiai fejlesztések, a kormányzati támogatások és a piaci igényekhez való alkalmazkodás eredménye. A kormányzat továbbra is kiemelten támogatja a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, különös figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és a versenyképesség további erősítésére.
