Védelmi intézkedések aszály esetén

Fókuszba kerültek az öntözési beruházások, de attól még messze van a magyar agrárium, hogy a gazdálkodók számára ne legyen létkérdés, hogy vajon mennyi csapadék esik. Ebből következően az aszállyal kapcsolatos jogszabályi háttér ismerete is fontos. Ezt ismerteti cikkében Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára.

„Országos csapadék a következő napokban sem várható…” – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat minapi jelentésében. Súlyos aszállyal küzd az ország egy jelentős része, amely a terméseredményekre is rányomja majd a bélyegét. A megelőző és kármentő intézkedések folyamatosan zajlanak, ennek a jogszabályi hátterét mutatom be a mostani írásomban.

Milyen fokozatai vannak az aszálynak?

Az aszály elleni védekezés szempontjából négy fokozatot ismer a jogszabály:

1) Enyhe aszály – I. fokú készültség

2) Közepes aszály – II. fokú készültség

3) Erős aszály – – III. fokú készültség

4) Rendkívüli aszály – Rendkívüli készültség

Ezekhez a fokozatokhoz a jogszabály védekezési készültséget rendel, ami I. foktól kezdődik (ez lép életbe enyhe aszály esetén), az aszály súlyosbodásával pedig újabb és újabb fokozatok elrendelésére kerül sor.

Aszálytérkép

Az aszály fenti fokozatait a 10/1997. KHVM rendelet határozza meg. Az aszály mértékét az Országos Vízügyi Főigazgatóság üzemeltetésében működő Aszálytérképen is nyomon követhetjük. Itt nyilvánosan is elérhetőek a vízhiányra vonatkozó adatok (https://vizhiany.vizugy.hu/). Az Aszálytérképen napi pontossággal, települési szinten is láthatjuk a vízhiány állapotát, emellett havi és éves statisztikákat is találunk az oldalon.

Az alábbi intézkedések lépnek életbe

1) Enyhe aszály esetén

A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültségét többek között akkor lehet elrendelni, ha a vízjogi engedélyekben lekötött vízigények kielégítése – a hidrometeorológiai előjelzéseket is figyelembe véve – az átadási pontokon veszélybe kerül (a kritériumok megállapítására minden egyes fokozatnál a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján kerül sor).

A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültsége során a vízügyi igazgatóság gondoskodik

a) a medrek, zsilipek, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak állapotának vizsgálatáról, a hibák megszüntetéséről, az üzemzavar-elhárításról,

b) a víz szabad áramlását gátló akadályok eltávolításáról,

c) a műtárgyak és szivattyútelepek megfelelő működtetéséről, a szükséges vízkormányzásról, vízvisszatartásról,

d) a vízveszteségek csökkentéséről,

e) a vízhasználatok figyelemmel kíséréséről,

f) a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről és

g) a medrekben a vízcsere végrehajtásáról

annak érdekében, hogy a vízátadási pontokon és az engedélyezett vízhasználatoknál kielégítő mennyiségű víz álljon rendelkezésre.

2) Közepes aszály esetén

A II. fokozatot többek között akkor kell elrendelni, ha a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani és a küszöbértékek is ennek a magasabb fokozatnak az elrendelését indokolják.

A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültsége során – az I. fokú készültségre előírtakon túl – a vízügyi igazgatóság szükség szerint gondoskodik

a) a szállítható szivattyúk üzembe állításáról, a vízszolgáltató rendszerek szivattyús vízpótlásáról,

b) a gravitációs vagy szivattyús vízszolgáltató rendszerekbe történő vízpótlás további növeléséről,

c) a vízelosztó csatornahálózat üzemrendjének szükség szerinti átalakításáról,

d) a vízpótló és -elosztó vízilétesítmények üzemeltetési szabályzatában a II. fokú készültségre előírt üzemrendre történő áttérésről,

e) a vizek minőségét károsan befolyásoló vízbevezetések vízhiányos időszakban való soron kívüli szüneteltetésének a vízügyi hatóságnál történő kezdeményezéséről és

f) szükség szerint a kisvízi vízszintek beméréséről és rögzítéséről, a vízellátás forrását biztosító víztesten a vízhozammérésről, amely kiterjeszthető további víztestekre, mederszakaszokra a felvízen és az alvízen.

3) Erős aszály esetén

A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültségét többek között akkor kell elrendelni, ha a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani és a küszöbértékek is ennek a magasabb fokozatnak az elrendelését indokolják.

A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültsége során – az I. és II. fokú készültségre előírtakon túl – a vízügyi igazgatóság (a törvényben meghatározott esetekben) elrendeli a területi vízkorlátozást, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

4) Rendkívüli aszály esetén

A rendkívüli készültséget akkor kell elrendelni, ha a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, valamint a katasztrófaelhárítási vízigények kielégítése veszélybe kerül. Rendkívüli készültség esetén – az I-III. fokú készültségre előírtakon túl – gondoskodni kell a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséről.

Fontos, hogy meg kell szüntetni az egyes fokozatokat, ha az elrendelés oka már nem áll fenn.

Jogszabályhely: 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 23/G-23/J. § illetve a 4. melléklet

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.